Lízingszerződéshez kapcsolódó kötelező vagyonbiztosítás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy hitelintézet lízingszerződés keretében nagyobb értékkel bíró eszközöket – általában gépjárműveket – ad pénzügyi lízingbe ügyfeleinek. Ezen szerződések lízingszerződések, amelyekben az érintett lízingbe vett eszközök kötelező vagyonbiztosítása minden esetben kikötésre kerül. A hitelintézet jelenlegi gyakorlata szerint a lízingbe vevő köti meg a biztosítási szerződést a biztosítóval, megfizeti a biztosítónak a biztosítási díjat, majd ezt igazolja a hitel-intézet mint lízingbe adó felé. A hitelintézet a lízingügyletekkel jelentős kockázatot vállal, amelyet szeretne a jövőben mérsékelni, így élve a lehetőséggel, hogy mint lízingbe adó kösse meg a biztosítási szerződést a biztosítóval, megfizetve a biztosítónak a biztosítási díjat, majd ezt továbbszámlázza a lízingbe vevőnek.
Az ügylet jellemzői az alábbiak:
- a biztosítási szerződés megkötése a hitelintézeten keresztül történik, de külön szerződésbe foglalják a biztosítási szolgáltatás nyújtását, külön meghatározzák a díjazást, a lízingdíjat tartalmazó számlán külön soron számlázzák a biztosítási szolgáltatás ellenértékét (biztosítási díjat), és
- lehetőséget biztosítanak ügyfeleiknek, hogy bármely biztosítóval megköthessék a biztosítási szerződést, és
- a szerződésben kikötésre kerül, hogy azon esetben, ha a biztosítási szerződést nem kötik meg, illetve a biztosítási díjat nem fizetik meg az ügyfelek, akkor a lízingszerződések a hitelintézet részéről felmondhatóvá válnak.
A vagyonbiztosítási szerződés a lízingügylethez az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a lízinghez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásként a lízingügylet adóalapjába tartozik, és így áfával növelten kell továbbszámlázni az ügyfeleknek, vagy a vagyonbiztosítás a lízingtől elkülönült, önálló szolgáltatásnak minősül, és az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó adómentes ügyletként mint önállóan nyújtott közvetített szolgáltatást (Áfa-tv. 15. §) kell továbbszámlázni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének b) pontja kimondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Testvérváros polgármesterének vendéglátogatása

Kérdés: Egy önkormányzat saját üdülőjében egy hétre vendégül látja egyik testvérvárosának polgármesterét és családját. Milyen főkönyvi számlára kell könyvelni a kifizetést, és milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési szerveknek azéves bevétel (ideértve az állami támogatást is) 1%-áig, illetve 25 millió Ft-ignem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége. Az ezt meghaladó összegaz Szja-tv. 70. §-a alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Őstermelő

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...annak, hogy a mezőgazdasági őstermelő nyugdíjas vagy főállásúszemély-e. Nyugdíj mellett, ha a magánszemély munkát végez, akkor ezjárulékfizetési és szja-fizetési kötelezettséggel jár. Az adósávok az Szja-tv.30. §-a szerint kerülnek meghatározásra, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Importáfa szabályainak változása

Kérdés: Hogyan alakulnak az importáfa szabályai 2004. május 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...vámhatóság általi elfogadása esik. Az adó alapja a termék vámértéke, amelyet növelnek az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek (így különösen a biztosítási, közlekedési költségek). Amennyiben az importált termék a Közösség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Megbízás alapján végzett tolmácstevékenység adókötelezettsége

Kérdés: Városunk polgármesteri hivatala testvérvárosi küldöttséget fogadott. A nyelvi nehézségek áthidalása érdekében egyetemi hallgatókat alkalmaztunk tolmácsként, megbízási szerződéssel. Kell-e adóelőleget vonnunk a megbízási díjból? Minősíthetjük-e a tevékenységet szellemi tevékenységnek?
Részlet a válaszából: […] ...százalékát kell adóalapnak tekinteni.Az adóelőleg mértéke 40 százalék, amit csökkenthet az ezen jövedelemmel kapcsolatban levont nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye. Amennyiben a magánszemély írásban nyilatkozik arról, hogy várható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.