Kötelezettségvállalás jogerős bírói ítélet alapján

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 1. §-a (1) bekezdésének 15. pontja szerint kötelezettségvállalás a kiadási előirányzatok, és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

A koronavírus-járvány okán kérhető adófizetési kedvezmény

Kérdés: Strandot és uszodát üzemeltető önkormányzati nonprofit gazdasági társaság vagyunk. A koronavírus-járvány miatt jelentős bevételki-esésünk van, illetve további bevételkiesés várható a következő hónapokban. Kérhetünk-e adókedvezményt, mérséklést vagy halasztást, ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...sem engedélyezhető fizetési könnyítés a munkavállalóktól levont fizetési kötelezettségekre (szja, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék) és a beszedett adókra (idegenforgalmi adó).Automatikus részletfizetési kérelem akkor érvényesíthető, ha az adózó szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemként adózik, tehát a dolgozóktól le kell vonni a 15% szja-előleget és a 18,5% nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, az önkormányzatnak pedig 19,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.Az előzőek alapján célszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Forgótőke elszámolása

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerveknek folyósított támogatása,amit csökkenteni szükséges a személyi juttatásokat terhelő közterhek (adó, járulékok, magánnyugdíjpénztár) és az egyéb kötelezettségek (pl. forgótőke, Nktv. hozzájárulás, bírság, más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Rovatrend – közfoglalkoztatott bére és szocho

Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...ellátók és azokkal foglalkozók díját,[az a)-h) pontban nevesítettek a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak].K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovaton kell elszámolni:a) a szociális hozzájárulási adót,b) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Ruházati hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatnál anyakönyvvezető munkakörben a dolgozó kaphat-e ruházati hozzájárulást? Ha igen, azt milyen adó terheli, milyen adókötelezettsége van az anyakönyvvezetőnek, és milyen adókötelezettsége van a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...tehát munkaviszonyból származó bérjövedelemként, mely után a munkavállalótól le kell vonni 15% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 1,5% munkaerőpiaci járulékot, 3% pénzbeli és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Hivatali telefon magáncélú használata

Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló részére továbbszámlázásra, akkor a munkaadót terhelő adó- és ehofizetési kötelezettség a K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovaton kerül elszámolásra.Ezen a rovaton kell elszámolnia) a szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Önkormányzat által külföldi delegáció fogadása

Kérdés: Az önkormányzat tevékenységi körében külföldi delegációt fogad. Az önkormányzat fizeti a delegáció vendéglátását, szállását és programjait. Az a kérdés, hogy külföldi állampolgárságú személyek esetében a vendéglátás, szállás és programok költségei után ugyanazok-e az adó- és járulékfizetési kötelezettségek, mint belföldi személyek (pl. munkavállalók) esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja alapján reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Képzéshez kapcsolódó juttatások nyújtása munkavállalónak EU-s pályázati forrásból

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepel pontosan, hogy milyen EU-s pályázatról van szó, azonban az Szja-tv. 1. számú melléklete több olyan esetet is rögzít, amikor ilyen pályázat alapján a munkavállalók adómentesen részesülhetnek egyes képzéssel összefüggő juttatásban.A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...összegefedezetet kell, hogy biztosítson az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatástteljesítő munkáltatót terhelő közterhek (adó, járulék, eho) megfizetésére is.Ez alapján azt mondhatjuk, hogy az éves összeg bruttó keretet jelent, abba aközterheket is bele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.
1
2