Pénzintézeti jóváírások áfája

Kérdés:

Önkormányzatunk a választott pénzintézettől a következő címeken kap jóváírásokat, illetve fizet ki a bank felé költségeket:
Pénzintézet által felszámolt költségek (terhelés)
– kamat (likvid, beruházási hitel után)
– rendelkezésre tartási jutalék (likvid hitel után)
– forgalmi jutalék, tranzakciós illeték, postai utalvány díja, számlavezetési díj (utalások után fizetendő költségek)
Pénzintézet által jóváírt összegek
– kamat (lekötött betét, illetve egyéb kamat)
Jól gondoljuk, hogy ezen bevételek és költségek áfamentesek, viszont a késedelmi kamat – mely tulajdonképpen egyfajta "büntetés", nem pedig a szolgáltatás ellenértéke – áfa hatályán kívüli bevétel?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint adómentes a hitel, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése.A c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Európai uniós pályázat

Kérdés: Európai uniós forrásból intézményünk (központi költségvetési szervként) vissza nem térítendő támogatásban részesül, melynek befejezési és pénzügyi teljesítési határideje 2017. 06. 30.
A támogatási szerződés alapján intézményünk a támogatás teljes összegét támogatási előleg formájában megigényelte, a leutalás is B1603, illetve B2503 ERA kódokon érkezett. A kapott támogatási előleget teljes összegében – a felhasznált résztől függetlenül – a költségvetési számvitel szerint a 0916, illetve 0925 főkönyvi számlákon, míg a pénzügyi számvitel szerint a 922, illetve 923 főkönyvi számlákon számoltuk el. Helyesen jártunk el? A fel nem használt összeget a költségvetési számvitelben a kötelezettségvállalások között mutatjuk ki. A fel nem használt összeget kapott előlegként ki kell-e mutatnunk? Az első kifizetési kérelem 2017-ben kerül benyújtásra, a mérlegkészítés időpontjáig nem várható annak jóváhagyása, így a teljes felhasznált összeghez sem lesz jóváhagyott kifizetési kérelem. Problémánk, hogy ha bevételről előlegre átkönyveljük, akkor az év végén nem lesz meg a fedezete a kötelezettségvállalásainknak.
Részlet a válaszából: […] ...A szállítói kötelezettségek kifizetéséhez a saját rész átvezetése a célszámlára– terhelési értesítés3611   331, 332– jóváírási értesítés3312193, 3313293, 332232   36115b) A szállító részére a vételár, a bekerülési értékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Európai uniós pályázati támogatás

Kérdés: Kérdés: Az önkormányzat európai uniós pályázat kedvezményezettjeként 2016-ban 1,1 milliárd Ft támogatásban részesült. A projekt 4 év futamidejű. A szerződés aláírásra került, a projekt költségvetését elfogadták. A támogatási összeg 2016-ban, előlegként, 100%-ban leutalásra került az elkülönített számlára. 2016-ban a mérföldkövekhez kapcsolódó kiadások pénzügyi teljesítése megtörtént, azonban nem tudható, hogy a kifizetési kérelem elfogadása 2016-ban megtörténik, vagy 2017-re áthúzódik. Ezekben az esetekben hogyan kell a költségvetési és pénzügyi számvitelben (előirányzat, követelés, kötelezettség, időbeli elhatárolás) szerepeltetni ezen bevételt (előleg) és kiadásokat?
Részlet a válaszából: […] ...A szállítói kötelezettségek kifizetéséhez a saját rész átvezetése a célszámlára– terhelési értesítés 3611 331, 332– jóváírási értesítés 3312193, 3313293, 332232 36115b) A szállító felé a vételár, a bekerülési értékben figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Európai uniós pályázat

Kérdés: 2015. évben a KEOP 5.6.0-12-2013-0018 “Komplex energetikai fejlesztés”, valamint a TIOP 3.3.1/A-12/2-2013-0014 “a kormányablakokat befogadó ingatlanok komplex akadálymentesítése” elnevezésű projektek esetében sajátos helyzet alakult ki az időbeli elhatárolás elszámolásánál. A fenti két projekt európai uniós forrásból 100%-ban támogatott volt, viszont a teljes támogatás összege 2015. év végéig ténylegesen nem érkezett meg bankszámlánkra, hanem a projekt zárását követően 2016-ban. A problémát az okozza, hogy a beruházások 2015-ben befejeződtek, de a projekt költsége 2015-ben uniós forrásból csak részben kerültek megtérítésre, így a különbözetet a kormányhivatal saját költségvetéséből előlegezte meg. A TIOP-3.3.1 projekt esetében 2015. december 20., a KEOP-5.6.0 projektnél 2015. december 31. a fizikai megvalósítás dátuma. Mindkét esetben a projekt zárása 2016. év elején történt meg, tehát 2016-ban érkezett meg a kormányhivatal saját költségvetéséből megelőlegezett összeg. A 2016. évre áthúzódó, Európai Unió által meg nem térített támogatás összegét 2015-ben követelésként előírtuk, amely szerint pénzügyi számvitelben bevételként (9-es számlaosztály) elszámolásra kerültek, azonban elhatárolásra nem került sor, mert a pénz pénzforgalmilag csak 2016-ban érkezett meg a bankszámlánkra. Fentiekből adódónak a projektek teljes költségének összege nem egyezik meg az elhatárolt bevétel (támogatás) összegével, ugyanis a 2016-ban utólag megérkezett támogatás összegét – melyet 2015-ben a kormányhivatal a projektekhez megelőlegezte – 2016-ban már működési kiadásokra kívánja felhasználni.
Az elhatárolás feloldásánál a projektekhez tartozó eszközök után elszámolt értékcsökkenés teljes összegével lehet-e számolni, vagy csak az összes költség és a 2015. december 31-ig megkapott (és elhatárolt) támogatás összegének arányában történhet a feloldás, annak ellenére, hogy a projekt 100%-ban támogatott?
Részlet a válaszából: […] ...megérkezett, akkor azt a következők szerint kellett könyvelniük:Támogatási összeg beérkezésePÉNZÜGYI SZÁMVITEL– pénzeszköz jóváírása   331, 332   3512, 3511KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMVITEL– felhalmozási támogatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Pályázat

Kérdés: A pályázat útján elnyert, vissza nem térítendő támogatás terhére megvalósított beruházás könyvelésével kiadványuk több száma is foglalkozott 2014-ben, azonban ebben a témában további kérdésünk van, amelyre szeretnénk választ kapni. 2014-ben 100%-os támogatású pályázatot nyertünk, önkormányzati önrész nem volt. A támogató szervezet nem utalt előleget. 2014-ben kifizettük a feladat megvalósítása során felmerült kiadásokat, azonban a támogatási összeg nem érkezett meg a múlt évben. Ezért az a helyzet állt elő, hogy kifizetett (megelőlegezett) az önkormányzat olyan kiadást, amelyet majd egy jövőben beérkező támogatási bevétel finanszíroz. Ez a bevétel azonban csak 2015-ben érkezik az önkormányzat számlájára. Arról több szakértői válaszban is olvashattunk, hogy időbeli elhatárolásként (halasztott bevételként) kell könyvelni azt a támogatási összeget, amelyet az adott évben nem használtak fel, a kiadása áthúzódik a következő évre. Az általunk fent vázolt eset ennek pont a fordítottja, amellyel kapcsolatos kérdéseink a következők:
1. Kell év végén valamit könyvelnünk akkor, ha a kiadás 2014-ben teljesül, de a bevétele (a támogatási összeg) csak 2015-ben realizálódik?
2. Hogyan befolyásolja a "megelőlegezett" kiadás az önkormányzat 2014. évi maradványelszámolását? Ennyivel kevesebb lesz?
3. A 2015-ben beérkezett támogatás (akkor már többletbevétel) felhasználásáról a képviselő-testület szabadon dönthet? Akár tartalékba helyezheti, vagy más kiadás finanszírozására fordíthatja?
Részlet a válaszából: […] ...visszarendezni, sztornózni.2. Amikor a következő évben megérkezik a támogatás, akkor pénzügyi számvitel szerint a pénz­eszköz jóváírása történik meg:T 331, 332 – K 3512, 3511Költségvetési számvitel szerint:– felhalmozási támogatási rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Pályázati előleg

Kérdés: 2013 decemberében uniós projekt keretében eszközbeszerzés történt szállítói finanszírozással. A beszerzés a folyamatban levő beruházás állományára került az eszközanalitikában és a főkönyvben is, pénzforgalom nélküli beszerzésként. A beszerzéshez kapcsolódó a 2013. évi közbeszerzési tanácsadó díja, ami utófinanszírozású, az analitikában és a főkönyvben is, a folyamatban levő beruházás állományára, míg a számla a 39262 (utólagos finanszírozású nemzetközi támogatási program forgalma) főkönyvi számlára került. 2014. évi nyitáskor a beszerzés a közbeszerzéssel együtt az analitikából a főkönyvbe a befejezetlen eszköz beruházásra, míg a közbeszerzési tanácsadó díja a 39262-ról a 36515 (egyéb adott előlegek) főkönyvi számlaszámra került a rendező mérleg szerint. Melyik főkönyvi számlával szemben kell kivezetni az elő­leget 2014. évben, amikor az Irányító Hatóság átutalja az utólagos finanszírozású számla összegét, mert a beruházásra már rákerült a fentiek szerint 2013. évben?
Részlet a válaszából: […] ...igénylés jóváhagyását követően a támogatás beérkezése2a) Támogatási összeg beérkezéseA) Pénzügyi számvitel– pénzeszköz jóváírásaT 331, 332K 3512, 3511B) Költségvetési számvitel– felhalmozási támogatási rész költségvetési bevételeT 0051K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Európai uniós finanszírozású beruházás

Kérdés: Intézetünk költségvetési szervként európai uniós finanszírozású beruházást valósít meg.
1. A fordított áfa adózási körbe tartozó (Áfa-tv. 142. §) épületberuházás során a szállító előlegszámlát állított ki 2014. februári teljesítéssel. A szállítói finanszírozás okán az elfogadott előlegszámla értékét az irányító hatóság pénzügyileg rendezte a szállítónak. Az előlegszámla elszámolása 2014 augusztusában történt meg, melyben a számla a teljes összeget tartalmazta, melyből levonásra került az előlegként korábban benyújtott összeg. Az augusztus havi áfabevallásban szerepeltettük a teljes fordítottáfa-összeget, és egyúttal pénzügyileg is rendeztük a befizetési kötelezettséget. Eljárásunkat egy NAV-állásfoglalás alapozta meg, mely alapján a fordított adózással érintett tevékenység esetében az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, így fordítottáfa-előleg előlegszámlára nem folyósítható (http://www.nav.gov.hu /nav/ado/afa080101_hatalyos/forditott_adozas.
html?pagenum=6).
Kérdésem arra irányul, hogy él-e még a hivatkozott állásfoglalás, illetve esetünkben értelmezhető-e? Tehát helyesen jártunk-e el, vagy pedig a fordított áfával érintett előlegszámlánál 2014. február hónapban már bevallási, befizetési kötelezettség keletkezett, és ebben az esetben önrevíziót kell végrehajtani?
2. A számviteli elszámolás 2014. évi változása következtében hogyan módosult az előzőekben említett beruházáshoz kapcsolódó fordított áfa (a támogatási szerződés alapján a pályázat vonatkozásában az áfalevonási jog nem érvényesíthető), és a nyújtott támogatás előirányzatának és teljesítésének könyvelése?
3. Helyesen értelmeztük, hogy a dologi kiadások előirányzatához kapcsolódik a fordított áfa K352 Fizetendő áfa rovaton történő befizetése? Ennek megfelelően az uniós támogatás fordítottáfa-összege, a B16 Egyéb működési célú támogatások közötti nyilvántartás a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...csak abban az esetben értelmezhető, ha a teljesítésre kötelezett egyben az adófizetésre kötelezett is (a vevőnél ugyanis kézhezvétel, jóváírás az előleg kapcsán nem merül fel, hiszen az előleget ő fizeti meg az eladója felé). Ezért abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.