Támogatói jegyek sorsoláson való részvétele

Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
Részlet a válaszából: […] ...jelenléte kötelező, továbbá biztosítani kell a hatósági ellenőrzés lehetőségét.A játékban kisorsolt nyeremények mentesek a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. A nyeremények átvételéről 90 napon belül kell gondoskodni, egyébként az át nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Falunapon szervezett tombola­- játékra vonatkozó előírások

Kérdés: Falunapon a helyi önkormányzat tombolát szervez. A tombolatárgy milyen költség? Kell utána adót, járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...pedig késedelmi pótlék kiszabásának.A sorsoláson közjegyző jelenléte kötelező.A játékban kisorsolt nyeremények mentesek a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól.A kisorsolt nyeremények átvételéről a sorsolás napját követő 90 napon belül kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Kiküldetés körjegyzőségbe tartozó, székhelytelepüléstől eltérő településre

Kérdés: Körjegyzőségünk dolgozói a székhelytelepülésről a társult településekre történő kijutást a saját személygépkocsijukkal oldják meg, illetve egyik településre egyes időpontokban igénybe tudják venni a buszközlekedést is. A dolgozóknak heti rendszerességgel kell ügyfélfogadást és egyéb ügyintézést végezni. Eddig kiküldetésként került elszámolásra a közlekedési költség térítése. A 2012. március 1-jén hatályba lépő 2011. évi CXCIX. törvény 54. §-ának (2) bekezdése alapján úgy értelmezzük, hogy sem a körjegyző, sem a dolgozók részére kiküldetés nem számolható el. 2012. március 1-jétől milyen jogcímen tudjuk megtéríteni a felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként a korábbi Ktv.-ben is létezett.) Ugyanakkor külön kellválasztani a munkajogi értelemben vett kiküldetés fogalmát aszemélyijövedelemadó-törvény kiküldetés fogalmától. Az önök esetében munkajogiértelemben ugyan nincs szó kiküldetésről, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Saját személygépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
Részlet a válaszából: […] ...minősül -többek között – az arra tekintettel fizetett költségtérítés is.A nem önállótevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önállótevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melybőllevonható – legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Munkába járás új szabályai

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?
Részlet a válaszából: […] ...bármely módon történő eljutás megfelel munkába járásnak, akár agyaloglás vagy a kerékpárral történő közlekedés is.A személyijövedelemadó-előírások ebben a tekintetben nemváltoztak, tehát változatlanul az Szja-tv. 25. § (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.