9 talált cikk a beszerzés , előleg , számla , jövedelem kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?

Kérdés: Külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan kifizetett napidíj számviteli elszámolásában kérünk szakmai segítséget, a teljes számviteli elszámolás levezetését (mikor milyen árfolyamot kell alkalmaznunk, hol kell árfolyam-különbözetet elszámolnunk), amelyhez az alábbi kiegészítő információkat tesszük:
- valutapénztárunk van,
- a FIFO-módszert alkalmazzuk,
- a napidíjat előleg formájában adjuk ki,
- a napidíj elszámolásánál a választott árfolyamunk a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos deviza-árfolyam,
- ASP gazdálkodási szakrendszert használjuk.

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?

Kérdés: Idén kapott ruhapénz elszámolásánál elfogadható-e jövő évi ruhaszámla? (A tervezett utasításban úgy szerepelne, hogy az utasítás hatálybalépésétől 2017. január 31-ig kiállított számla fogadható el.)

Kérdés:

Településünk polgármestere a Mötv. alapján költségtérítést kap. Kell-e számlával igazolnia felmerült költségeit? Ez jellemzően üzemanyagköltség. Ha igen, hogyan? Útnyilvántartást kell vezetnie, vagy elég a saját nevére szóló üzemanyagszámla, illetve a kettő együtt? Egyéb költségeit mivel igazolja?

Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester költségtérítési átalányban részesül. Milyen költségeket számolhat el? Kedvezőbb lenne-e, ha tételes költségtérítést kapna?

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől vesz bérbe ingatlant. Ilyen esetben nekünk kizárólag 20 százalék adót kell levonnunk a kifizetett bérleti díjból, vagy 38 százalék adóelőleget, tekintettel arra, hogy a bérbeadó önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi ezt a tevékenységet adószám birtokában?

Kérdés: Az intézmény 1 db személygépkocsit üzemeltet. Menetlevelet használ a gépkocsivezető. Tankoláshoz az intézmény nevére kiállított számlával számol el. Kell-e készpénzigénylés üzemanyag-előlegre, illetve üzemanyagelőleg-elszámolási nyomtatványt alkalmazni? Kell-e kimutatást készíteni üzemanyag-megtakarításról, ill. üzemanyag-túlfogyasztásról, ha az intézmény úgy határoz, hogy a megtakarítás nem illeti meg a gépkocsivezetőt, ill. a túlfogyasztást sem kell neki megfizetni? Hogyan kell az üzemanyag-elszámolást szabályszerűen végezni? Elegendő csak a számla alapján kifizetni a tankolást?