12 talált cikk a hazautazás , szja , munkavégzés , jövedelem kifejezésre

Kérdés: Cégünknél a munkaszerződésekben a munkavégzési hely az alábbiak szerint van rögzítve: "A munkavégzés helye a munkáltató székhelye, illetve telephelyei." A szokásos munkavégzési hely azonban ezek közül vagy az egyik, vagy a másik, tehát csak alkalmanként fordul elő, hogy a telephelyen dolgozóknak el kell utazniuk a székhelyre vagy fordítva. Ezek egyébként eltérő megyében vannak. Amennyiben tehát egy, rendszerint a telephelyen munkát végző munkavállalónak a munkáltató utasítására a székhelyen kell munkavégzésre megjelennie, és oda a lakó- vagy tartózkodási helyéről saját gépkocsijával utazik el, ez az út nem számolható el részére kiküldetési rendelvénnyel? Ez munkába járásnak minősül, és így adómentesen csak max. 30 Ft/km számolható el? Mi a helyzet abban az esetben, ha a munkavállaló először a telephelyre megy otthonról, majd onnan utazik el saját gépkocsijával a székhelyre munkát végezni? Ez esetben már elszámolható az utazás kiküldetésként? Végül, amennyiben egy munkavállaló munkavégzési helyeként a munkaszerződésben pl. egy megye területe szerepel, lakóhelyéről saját gépkocsival utazva a konkrét munkavégzési helyre, csak munkába járásról beszélhetünk, és kiküldetésként adómentesen nem számolható el részére az utazás, csak az egyes munkavégzési helyek közötti utak?

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?

Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?

Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?

Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.

Kérdés: A gépkocsit munkaidőben veszik igénybe a kollégák a feladat ellátásához. Szervezeti egységünkben többen egy településről járnak munkába a költségvetési szerv székhelyére. 5 munkába járó alkalmazott esetén lényegesen gazdaságosabb lenne a "hivatali" (bérelt) gépkocsi igénybevétele, mint valamennyi dolgozó munkába járással kapcsolatos költségtérítésének megfizetése. Hogyan tudjuk szabályosan elszámolni a hivatali gépkocsi igénybevételét munkába járáshoz? Milyen adó- és egyéb fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a munkáltatót a fenti lehetőség biztosítása kapcsán?

Kérdés: Állandó lakóhelyem Dunaújváros, a napi munkavégzés helye Kisapostag. A távolságiautóbusz-pályaudvar megközelítéséhez a dunaújvárosi helyi tömegközlekedést kell igénybe vennem. Ez átutazás céljából igénybe vett helyi közösségi közlekedéssel történő utazásnak minősül-e? Munkába járás költségeként a munkáltatóm köteles-e a dunaújvárosi helyi bérlet/jegy 86%-át megtéríteni?

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?

Kérdés: Szociális intézményünk kistérségi dolgozót foglalkoztat, aki saját gépkocsival látja el munkáját. A dolgozót változó munkahelyre vettük fel. Városi lakhelye és a falvak, továbbá a falvak közötti és belüli km-futásokat kiküldetési rendelvényen számoljuk el a mindenkori APEH-üzemanyagnorma és a 9 Ft/km alapján. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Költségvetési intézményként adhatunk-e a dolgozóinknak 9 Ft/km-es költségtérítést a munkába járásukhoz, vagy csak a bérletekhez, illetve jeggyel történő utazáshoz járulhatunk hozzá? Mely esetekben kötelező a költségtérítés juttatása, és mikor beszélünk adható juttatásról?