Tőkevisszapótlás

Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja egy részvénytársaságnak. 2012-ben tőkevisszapótlás jogcímen egy bizonyos pénzösszeget fizettünk, mellyel a részesedésünk könyv szerinti értéke meg lett növelve. Helyes-e így a részvényünk könyv szerinti értéke? Továbbá egy hulladékgazdálkodási társulásban (önállóan gazdálkodó költségvetési szervben) részesedéssel rendelkezünk, melynek könyv szerinti értéke az alapításkori vagyoni hozzájárulásból és a társulási megállapodásban foglalt, minden évben befizetett vagyoni hozzájárulással növelt összegből áll. Helyes-e a könyv szerinti érték?
Részlet a válaszából: […] ...között az olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredmény részét képező bevétel lesz.Magánszemély esetében az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében jövedelemnek minősül a magánszemély által bármilyen jogcímen és formában megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Rovatrend

Kérdés: Költségvetési intézmény a NAV által átutalt szja 1%-ot melyik rovatkódon könyvelje (B16 vagy B65)?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat,h) a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető pótszabadsággal összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Előirányzat-átcsoportosítás

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzatok költségvetésében a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás, továbbá a bírósági ítéletek alapján megállapított, elmaradt jövedelem miatti kártérítés számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...meg. A teljesítés tekintetében, ha a bírósági ítélet a volt munkáltató által kötelezően megtérítendő elmaradt járandóság, jövedelem, elmaradt munkabér, végkielégítés kifizetéséről rendelkezik a bírósági határozatban, akkor ez a kifizetés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Támogatás nyújtása, ellenőrzése

Kérdés: Önkormányzat által alapított és 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft.-vel – melynek alapító okiratban rögzített fő tevékenysége: egyéb sporttevékenység (közhasznú) – az önkormányzat támogatási szerződést köt az alapító okiratban rögzített közhasznú feladat ellátására. A kft. pályázatot ír ki, és ennek alapján támogatást kíván nyújtani (az önkormányzattól kapott támogatás terhére) önkormányzati fenntartású oktatási, nevelési intézmények (iskolák, óvodák) és más nem önkormányzati fenntartású sporttevékenységet ellátó szervezetek részére. Kérdéseink: - a kft. a működtetése és tevékenysége ellátására kapott támogatásból nyújthat-e további támogatásokat, - a fenti esetben hogyan biztosított az Áht. 13/A. § (2) bekezdése szerint a támogatott ellenőrzése a felhasználás és számadás tekintetében, tekintettel arra, hogy a továbbtámogatott szervezettel az önkormányzat nem áll semmilyen jogviszonyban sem?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a lakosság részére is végezhetnekszolgáltatásokat. A gazdasági társaságok közül a nonprofit gazdaságitársaságokat, kft.-ket nem jövedelemszerzésre vonatkozó gazdasági tevékenységfolytatására hozzák létre. Önkormányzatuk képviselő-testülete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...amely 2010. december31-ével hatályát veszti. 2010 januárjától az adóváltozások következtében egyesfizetési kategóriákban nő a nettó jövedelem mértéke.A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.törvény (Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Cégtelefon adókötelezettségének teljesítése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles díjrész áfával együttszámított összegét kell figyelembe venni. Az így megállapított adóalap után 54százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A magáncélú telefonhasználat miattkeletkező természetbeni juttatás adóalapként megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Önkormányzattal jogviszonyban nem álló külső személy kiküldetése

Kérdés: Hogyan számolható el az önkormányzattal jogviszonyban nem álló külső személy kiküldetése? Ha költségtérítést fizetünk neki, kell-e belőle szja-t vonni? Terheli-e tb-fizetési kötelezettség? Milyen bizonylattal köteles elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételnek minősül, amivel szemben a kiadások bizonylat alapján vagy bizonylat nélkül (a bevétel 90 százaléka a jövedelem) elszámolhatók.Előfordulhat olyan eset is, amikor az önkormányzat az általa fenntartott oktatási intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.