3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata
Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
2. cikk / 3 Azonnali inkasszó az önkormányzat számlájára
Kérdés: Értesíteni kell-e az önkormányzatot az ellene megnyert munkaügyi perben, jogerős bírósági határozatban meghatározott kártérítés (elmaradt jövedelem) azonnali inkasszójáról az inkasszót megelőzően, vagy elég a megtörtént inkasszóról az értesítést megküldeni? Az önkormányzat gazdálkodását nem védi a jog egy váratlan pénzleemeléssel szemben? Ha nem védi, akkor közérdek elé léphet egyéni érdek?
3. cikk / 3 Kártérítés adókötelezettsége
Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója üzemi baleset következtében elhunyt. Mivel a balesetet az egyik berendezés meghibásodása okozta, és a hibás működésre a dolgozó korábban felhívta a figyelmet, de a munkáltató elmulasztotta annak kijavíttatását, a balesetért a munkáltató felelős, felelősségét el is ismerte. Peren kívüli tárgyalások során a munkáltató megállapodott a hozzátartozókkal, hogy viseli a temetés összes költségét, egyösszegű fájdalomdíjat fizet, és a dolgozó gyermeke számára felsőfokú tanulmányai befejezéséig rendszeres havi juttatást biztosít. Milyen adóteher mellett kerülhet sor az említett összegek kifizetésére?
