Bt. kültagjának biztosítási jogviszonya

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja esetében merült fel kérdésként, hogy ha van egy bt.-kültag, aki nem működik közre személyesen a vállalkozás tevékenységében, és van máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó biztosítási jogviszonya, akkor őt a 'T1041-es nyomtatványon be kell-e jelenteni, valamint a havi '08-as bevallásban kell-e ezt a magánszemélyt szerepeltetni?

Részlet a válaszából: […] ...eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – ide nem értve a kamatjövedelem-adót –, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Szja-alap-kedvezmények

Kérdés:

Az első házasok kedvezménye az Szja-tv. szerint "nyugszik", ha mindkét fél igénybe veszi a 25 év alattiak kedvezményét mindaddig, amíg az egyikük be nem tölti a 25. életévét. Ha a feleség tölti be hamarabb, de időközben gyermeket szül, és igénybe veszi a 30 év alatti anyák kedvezményét, akkor az első házas kedvezmény azt a hónapot követően indul, amikor a férj betölti a 25. életévét? Attól a hónaptól kezdődik a 24 hónap?

Részlet a válaszából: […] ...nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzatáig (havi 433 700 forintig) adómentességet élveznek a munkával megszerzett jövedelem után. Ha 25 év alattiak kötnek házasságot, akkor előfordulhatna, hogy adóalap hiányában az első házasok kedvezményét már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés:

Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Részlet a válaszából: […] ...határ: 69.600/30×22 = 51.040 forint.A foglalkoztató köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett a járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet 51.040–16.500 = 34.540 forint után a 18,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás adózása

Kérdés: Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás (iskolarendszerű képzés esetében, illetve iskolarendszeren kívüli esetekben) bérként adózik-e? Tehát a munkavállalónak bérként számfejtődik, és a munkáltató szochót fizet utána?
Részlet a válaszából: […] ...adó- és járulékmentes juttatásnak minősül, míg az iskolarendszerű képzés munkáltató általi támogatása munkaviszonyból származó jövedelemként adózik, függetlenül a tanulmányi szerződés meglététől.Nem iskolarendszerű képzésnél a munkáltató tipikusan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Családi vállalkozás tagjainak adózása

Kérdés: Egy családi vállalkozás több cégformában tevékenykedik, egyéni vállalkozás és kft. jelen esetben. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. A kft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
Részlet a válaszából: […] ...számolható el adómentesen az elismert költség, ha ezen felül fizetnek költségtérítést, akkor az jogviszony szerinti összevonandó jövedelemként adó- és járulékköteles.Tételes költségelszámoláskor a tevékenységgel összefüggésben elismert és igazolt, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Járulékfizetési alsó határ megállapítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?
Részlet a válaszából: […] ...határ: 48 300/30×22 = 35 420 forint.A foglalkoztató köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett a járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet, 35 420-16 500 = 18 920 forint után a 18,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Év végi SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: A munkáltató az év végére tervezett jutalmazást ez év decemberében, SZÉP-kártya-utalás formájában tervezi. A jutalom összegét a felettes vezető állapítja meg, munkavállalónként eltérő mértékben. Kifogásolható-e ez bármilyen tekintetben, illetve a szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem áll fenn?
Részlet a válaszából: […] ...az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése, azaz például bérjövedelem helyett béren kívüli juttatás nyújtása.A béren kívüli juttatás adózása kedvezőbb, mint az összevonandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Védőital-felhasználás

Kérdés: Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy az intézményünknél vásárolt ásványvíz védőitalként került felhasználásra? Kizárólag adóköteles tevékenységünk van. A védőital áfáját levonhatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...védőital-felhasználásnak munkavédelmi szempontól és a személyi jövedelemadó miatt van jelentősége. A 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-ának (10) bekezdése alapján, ha a munkahelyi klíma zárt téri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH-értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Munkába járás biztosítása hivatali gépkocsival

Kérdés: A gépkocsit munkaidőben veszik igénybe a kollégák a feladat ellátásához. Szervezeti egységünkben többen egy településről járnak munkába a költségvetési szerv székhelyére. 5 munkába járó alkalmazott esetén lényegesen gazdaságosabb lenne a "hivatali" (bérelt) gépkocsi igénybevétele, mint valamennyi dolgozó munkába járással kapcsolatos költségtérítésének megfizetése. Hogyan tudjuk szabályosan elszámolni a hivatali gépkocsi igénybevételét munkába járáshoz? Milyen adó- és egyéb fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a munkáltatót a fenti lehetőség biztosítása kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...hivatali gépkocsi után cégautófizetési kötelezettség áll fenn, de a magáncélú használat biztosítására tekintettel személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.Az Szja-tv. szerinti csoportos személyszállítás adómentesnek minősül. Idetartozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetéseknél írja elő az ellenjegyzést, teljesítésigazolást, érvényesítést, utalványozást. A vonatkozó jogszabály szerint a jövedelemmel nem rendelkező ellátottak részére havonta – jogszabály szerint évente meghatározott összegű – "zsebpénzt" biztosít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.
1
2
3
4