Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeket fog biztosítani ezen foglalkoztatásra, ezért az Szja-tv. alapján az öregségi nyugdíjas tag részére a pénzben juttatott jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényt (Eütev. tv.), és bevezetik a jövedelemkiegészítést a közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók illetményének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Polgármesterek jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...– 83/B. §(1) bekezdés f)-g) pontja alapján történő szüneteltetése során csak a 2009.december 31-ét követően szerzett kereset, jövedelem vehető figyelembe."Amennyiben a jubileumi jutalmat utólag kifizetik, 2010-ben,úgy az 2010-ben megszerzett jövedelemnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetése

Kérdés: Társasházunk 3 épületből áll, 44 tulajdonossal. A tulajdonosok 75 százaléka nyugdíjas. Egy nyugdíjas elvállalta a kertgondozást költségjóváírásra. A 2007. áprilisra kihozott rendelkezés szerint ez tovább nem valósítható meg. Így rosszul jár, aki azt csinálta, valamint a többi (33) nyugdíjas is. Annyira nagy szüksége van az államnak arra a kevéske adóra, hogy a nyugdíjasok a járulékaikon felül ne tudjanak további jövedelemhez jutni?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül is diktál a törvény figyelembe vehető 10 százalékköltséghányadot. Az adóelőleget a kifizetőnek (társasháznak) a jövedelemből(költséggel csökkentett bevétel) kell levonnia. 2007. január 1-jétől a nyugdíjadóterhet nem viselő járandóságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...január elsejétől lényegesen változtak a magánszemélyekjövedelemadó-megállapítási szabályai. Egyrészt az Art.-be visszakerültek a2006. január 1-jével hatályon kívül helyezett, munkáltatói adó megállapításravonatkozó szabályok, másrész az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás esetén:– A főfoglalkozású tag utáni járulékfizetési kötelezettség:A társas vállalkozás a járulékalapot képező jövedelem után2004. január 1-jétől 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékfizetésére kötelezett, ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott biztosítottrészére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett,elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után havonta 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot fizet. A biztosítottat terheli a 8,5(magánnyugdíj-pénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Munkáltató által tévesen megállapított személyi jövedelemadó helyesbítése

Kérdés: Meghatározott körülmények esetén a munkáltató állapítja meg a dolgozója jövedelemadóját. Hogyan korrigálható, ha esetleg tévedett?
Részlet a válaszából: […] Az Art. szerint a javítás lehetőségét alapvetően befolyásolja az a körülmény, hogy a tévedés a dolgozó vagy a munkáltató hibájára vezethető vissza. Az előbbi esetben, amikor a dolgozó csak részben bocsátotta a munkáltató rendelkezésére az adó megállapításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.