Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést feltevő tanulmányútnak nevezi a kérdéses utat, ezért nézzük meg először, hogy mit kell személyi jövedelemadózás szempontjából tanulmányútnak tekinteni, és hogy kell azt bizonylatolni.Tanulmányútnak kell tekinteni a munkavállalók munkakörével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Óraadó tanár foglalkoztatási formái

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] ...kiállított számla végösszegét kézhezis kapja, és abból ő teljesíti a közteher-fizetési kötelezettségeket avállalkozói személyi jövedelemadó előírásai és az egyéni vállalkozóra vonatkozótársadalombiztosítási szabályok alapján, addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Pedagógusszakirodalom-vásárlási hozzájárulás

Kérdés: Intézményünk a tantestület döntése alapján pedagógus-szakkönyv biztosítását a következőképpen oldotta meg: a pedagógus az intézmény nevére szóló számlát kért a könyvről, mely könyvet leltárba vette az intézmény könyvtára, majd a pedagógus használatába adta. A fentiek alapján a dolgozónak adó-, járulékfizetési, illetve -bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Szeretnénk tudni, hogy helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettelszerezte meg, így az az Szja-tv. 25. § (1) bekezdés alapján nem önállótevékenységből származó, összevonandó jövedelemnek minősült.<br>A nem önálló tevékenységből származó bevétel egészejövedelem, kivéve a nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Pedagógusok szakkönyvtámogatása

Kérdés: A pedagógusok szakkönyvtámogatásának 2010. évi változása érdekelne. Azt tudom, hogy 4000 Ft/fő, de a kifizetés módja nem egyértelmű. Ha számlát hoz a pedagógus, akkor kifizethető a 4000 Ft?
Részlet a válaszából: […] ...pedagógusok szakkönyvtámogatása 2009. december 31-ig aszemélyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklete 5.3.pontja alapján adómentes volt. Ezt a pontot 2010. január 1-jétől hatályon kívülhelyezték. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Pedagógusok részére szakirodalom vásárlásához nyújtott hozzájárulás szabályai 2010-ben

Kérdés: 2010-ben a pedagógusok részére a költségvetési törvényben meghatározott 4000 Ft/fő értékben nyújtott szakirodalom vásárlásához való hozzájárulás az Szja-tv. szerint költségtérítésnek minősül? A pedagógus erről köteles számlát hozni? Ha igen, akkor az intézmény vagy a pedagógus nevére szóljon a számla?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet alapján a pedagógusnak a hozzájárulásrólnem kell elszámolnia sem számlával, sem más módon a munkáltató felé.Személyi jövedelemadó szempontjából ez a hozzájárulás nemtekinthető költségtérítésnek. A számlával történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...végző magánszemélynek havi rendszeres járulékfizetésikötelezettsége nincs. Amennyiben vállalkozásából jövedelmet vesz ki, ajövedelemkivétellel egy időben keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, azaza jövedelemkivét után 2009. július 10-éig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Óraadó tanár alkalmazása

Kérdés: Szakiskolai oktatásban vállalkozási szerződéssel foglalkoztatjuk óraadóként egy betéti társaság tagját, aki erről számlát ad. A nevezett személy nem intézményünk dolgozója. Heti hány órában foglalkoztathatjuk őt?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a kifizetőnek a kifizetéskor akkor is meg kellállapítania a bevételt terhelő adóelőleget (az összevont adóalap részét képezőjövedelem esetében), tekintettel arra, hogy az adószámos magánszemély nemminősül egyéni vállalkozónak, így a bevételéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.