Rendezvényszervezésről szóló számla elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szervnek milyen ERA-kódra kellene könyvelni a rendezvényszervezésről szóló számlát?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai program, milyen eseményhez kapcsolódott a rendezvény stb. Ez alapján lehet eldönteni, hogy keletkezik-e utána esetleg személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, és hol lehet a kiadást elszámolni.Reprezentációnak minősülhet a vendéglátás, rendezvényhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Nyugdíjasklubok támogatása

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból működő, városi és kistérségi feladatokat is ellátó művelődési intézmény vagyunk. A városban működő nyugdíjasklubokat az önkormányzat és a képviselők rajtunk keresztül támogatják, oly módon, hogy a kluboknak szánt összeggel megemelik a finanszírozási előirányzatunkat. Tájékoztatást kapunk, mely klub milyen összegű támogatást kap ebből az összegből. A nyugdíjasklubok a nevünkre kiállított számlával számolnak el, melyet mi kifizetünk nekik. A számlák legtöbbször közös rendezvényen elfogyasztott étel, ital, illetve a nyugdíjasklub kirándulásainak busz-, étkezés-, szállásköltségeiről szólnak. Terheli-e intézményünket valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a fentiek alapján (reprezentáció)? Illetve helyesen járunk-e el, ha ezeket a számlákat egyéb szolgáltatásként vagy szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...értékének 1,18-szorosa után a kifizető 15% szja-t és 2018-tól 19,5% ehót fizet.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja szerint jövedelemnek nem számító tétel a jogszabály rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Továbbképzéshez, konferenciához kapcsolódó költségek adózása és számviteli elszámolása

Kérdés: A továbbképzések, illetve konferen-ciák részvételi díjait kiküldetésként számoljuk el, vagy a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások között (oktatás)? Minden esetben a munkáltató szakmai érdekeit szolgálja. Van-e különbség abban, ha a munkavállaló részére kötelező továbbképzésről van szó, de a munkáltató átvállalja a díjakat?
Részlet a válaszából: […] ...vendéglátás egyes meghatározott juttatásként adóköteles a munkáltatónál. Az étkezés értékének 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 22% egészségügyi hozzájárulást fizet a munkáltató. Ezt a vendéglátást a K1107. Béren kívüli juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Reprezentáció

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...– résztvevőnként azonos értékű ajándék.A rendezvény bekerülési költségének 10%-át meghaladó értékűajándék után 54% személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulásrólszóló 1998. évi LXVI. tv. (Eho-tv.) 3. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Természetbeni juttatás I.

Kérdés: Az önkormányzat által szervezett sportesemény keretében a sportolók szállás- és étkezési költsége milyen kiadásként számolható el? Keletkezik-e kifizetői adó- és más járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...keretében nyújtott étkezés- és szállásköltség természetbenijuttatásnak minősül, így 54% természetbeni juttatást terhelőszemélyijövedelemadó-kötelezettsége, és a személyi jövedelemadóval növelt költségután fizetendő, kifizetőt terhelő 11%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Reprezentáció vagy adóköteles természetbeni juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk, illetve intézményeink esetében nem tudjuk eldönteni, hogy a különböző rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódóan biztosított vendéglátás (étel, ital), utazás mikor tekinthető reprezentációnak, és mikor reprezentáció körébe nem tartozó adóköteles természetbeni juttatásnak. (Pl. nőnapi étel-, italfogyasztás saját munkavállalók részére; kiránduláson saját munkavállalók részére étel-, italfogyasztás, utazás; iskola, óvoda születésnapjára, karácsonyra, farsangra édesség, üdítő, torta a gyerekeknek; iskolában szülői munkaközösség értekezletére üdítő, pogácsa; városi kórusfesztiválon, városi kiállításmegnyitón étel, ital fogyasztása stb.)
Részlet a válaszából: […] ...mert nem teljesülnek a törvényi definícióban foglaltfeltételek, meg kell határozni, hogyan minősíthető a juttatás személyijövedelemadó szempontjából. Tekinthető-e természetbeni juttatásnak, és ha igen,lehet-e mentes az adó alól (teljes egészében vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Hivatali, üzleti utazás, illetve konferencián való részvétel elszámolása

Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint "üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével..." . Ha tehát egy az intézethez érkező kutató, vagy az intézet képviseletében külföldre utazó kutató, aki tőlünk ezért adóköteles jövedelmet kap (az Art. szerint ez szükséges ahhoz, hogy kifizetők legyünk), akkor az utazása üzleti útnak minősül. Mindehhez nem kell, hogy az illető velünk munkaviszonyban legyen, munkaviszony csak a kiküldetéshez szükséges. A kifizetéseknek persze valamilyen jogviszonyon kell alapulni, de ez lehet pl. megbízási szerződés vagy OTKA-szerződés is. Jellemző módon az intézethez érkező külföldi kutatók eleget tesznek ezen feltételeknek, hiszen jövedelem megszerzése érdekében érkeznek, tevékenységük a kutatóintézet tevékenységével szorosan összefügg. Ugyanez vonatkozik a külföldi konferenciákra stb. utazó magyarokra is, amennyiben tőlünk adóköteles jövedelmet (pl. napidíjat) kapnak. Rájuk tehát vonatkozik az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének q) és r) pontja – és hasonlóan a g) is –, mely szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy és szállás ellenértékét, vagyis az adómentesen juttatható. Ugyanezen okból nem kell a szállás díját természetbeni juttatásnak – ezen belül is reprezentációnak – minősíteni az általunk rendezett konferenciák előadói tekintetében. A reprezentációt ugyanis az Szja-tv. 69. § (1) bekezdése úgy határozza meg, hogy a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, ... rendezvény, esemény keretében ... nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). A hozzánk érkező kutatók azonban nem vendégként vannak itt, hanem munkát végeznek, ezért rájuk az üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhatjuk. A konferencián részt vevő kísérőknek pl. családtagoknak kifizetett utazás, szállás díja azonban már reprezentációnak számít. Ezt az értelmezést támasztja alá az APEH által kiadott 2003/128. Adózási kérdésben leírt állásfoglalás is. Kérdéseim e két témakört illetően a következők: Csak abban az esetben értelmezhető, illetve fizethető ki a hozzánk külföldről érkező kutató úti-, illetve szállásköltsége külföldi kiküldetésnek, amennyiben párhuzamosan adóköteles jövedelmet juttatunk számára? Amennyiben nem juttatunk adóköteles jövedelmet a hozzánk érkező kutatómunkát végző számára, a részére kifizetett úti- és szállásköltség milyen kategóriába tartozik? Helyesen járunk-e el, amennyiben az alábbi eljárást alkalmazzuk? A konferenciára meghívott külföldi kutatókat (akik azáltal, hogy az intézethez jönnek konferenciára, kutatómunkát végeznek) magyar szálláshelyeken helyezünk el, amelyet külföldi kiküldetés címén számolunk el.
Részlet a válaszából: […] Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 178. § 18.pontjában foglalt rendelkezés, amely szerint "kifizető: az a belföldiilletőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki)adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat...", nem jelenti azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.