Bizonylatkorrekció – adózási mechanizmus téves választása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. jelenleg hatályos rendelkezései értelmében (2014 óta) a fizetendő adót érintő elszámolások esetében nem lehet önellenőrizni olyan esetben, amikor az eredetileg megállapított és bevallott fizetendő adó alapja vagy összege bármely okból csökken, és a csökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Internetszolgáltatás átvállalása

Kérdés: Alapítványunk egyik alkalmazottja 2009 decemberéig saját nevére vett igénybe internetszolgáltatást. 2009 decemberétől azonban költségeit alapítványunk vállalta át. A telekommunikációs cégtől igénybe vett, 2009. december havi szolgáltatásról kiállított számlát nem alapítványunk, hanem munkatársuk nevére állították ki annak ellenére, hogy a jelzett hónapban már alapítványunk fizette a számlát. 2010. januártól a számlák rendben a nevünkre érkeztek, de a szolgáltatás nyújtója nem hajlandó a decemberi számlát javítani, mivel szerinte erre csak a kiállítást követő 90 napon belül van lehetőség, mi pedig későn vettük észre a hibát. Valóban nincs lehetőség a javításra?
Részlet a válaszából: […] A válaszadás során feltételezzük azt, hogy a szolgáltatásszerződés szerinti igénybevevője 2009. december hónapban az alapítvány. Jeleznikívánjuk ugyanakkor, hogy a szolgáltatás ellenértékének a megfizetője eltérheta szerződésben megjelölt szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Áfa-tv. 58. § átmeneti szabály

Kérdés: Önkormányzatunk adókötelesen ad bérbe ingatlanokat. 2009 februárjában az Áfa-tv. 58. §-ának megfelelően az egész éves bérleti díjat leszámláztunk egyes bérlőinknek, akik azt a számlán megjelölt teljesítési időpontban megfizették. Az egyes adótörvények módosításáról szóló átmeneti szabályt nem egészen értjük. Értelmezésünk szerint 2009. június 1-jén módosító számlát kell kiállítanunk az adókulcs változása miatt. Kérjük szíves szakmai segítségüket abban, hogy hogyan kell helyesen elvégeznünk a számla helyesbítését! Egyáltalán jól értelmezzük a módosítás átmeneti szabályozását?
Részlet a válaszából: […] Az egyesadótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. éviXXXV. törvény (a továbbiakban: adómódosító tv.) tartalmazza a 2009. július1-jével hatályba lépett, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.törvényt (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Szolgáltatás díjának kiszámlázása

Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő cég javítási, karbantartási, felújításiszolgáltatást nyújt, amely szolgáltatás ellenértékét kiszámlázza a kérdezőnek.Általánosan kijelenthető, hogy az ellenérték összege a felek közösmegállapodásán alapul. A szolgáltatást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Üzlethelyiségen kívüli értékesítés bizonylatolása

Kérdés: A vállalkozás tisztítógépek, berendezések, alkatrészek értékesítésével, kölcsönzésével, javításával foglalkozik. A szóban forgó tevékenységek után az adóalany készpénzbevétel regisztrálására szolgáló pénztárgép alkalmazására kötelezett a 24/1995. (XI. 22.) PM rend. melléklete szerint. A postai utánvétel formájában, készpénz ellenében teljesített alkatrészek értékesítéséről szóló számlák értékét a pénztárgépben rögzíteni kell-e?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott PM rendelet 3. §-a a pénztárgép használatát arendelet mellékletében felsorolt adóalanyokra, illetve üzletekben folytatotttevékenység esetére írja elő kötelezően. Mivel jelen esetben a postaiutánvéttel történő értékesítés üzlethelyiségen kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.