Tankerület vagyonkezelésébe átadott ingatlan vagyon

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.
Részlet a válaszából: […] ...egyéb gazdálkodó szerve, valamint a megbízásában eljáró vagyonkezelő 60 napon belül – okirattal igazolva – köteles jelenteni a főjegyzőnek, illetve jegyzőnek.A saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv

Kérdés: A polgármesteri hivatal számviteli szabályzatainak hatálya kiterjeszthető a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre is? A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében minden pénzügyi-számviteli feladatot a polgármesteri hivatal lát el (a pénztár kezelésétől kezdve a nyilvántartások vezetésén át a beszámolókészítésig). A hivatal és az intézmények közötti munkamegosztási megállapodásban is rögzítve van, hogy a számviteli feladatokat a polgármesteri hivatal szabályzatai alapján kell ellátni az intézményekre vonatkozóan is. Az Ávr. 9. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint: "Az Áht. 10. §-ának (4a) és (4b) bekezdései és a (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait az Áht. 10. §-nak (4a) és (4b) bekezdései szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban meghatározott helyen és módon látja el." A munkamegosztási megállapodásban meghatározott "mód" véleményünk szerint lehet az, hogy a hivatal szabályzatai alapján kell a feladatokat ellátni. Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll, amelynek elkészítéséért, módosításáért az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti személy felelős. Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője felelős. Az óvoda beszámolóját is a hivatal készíti el, az óvoda beszámolóját készítő szerv vezetője a jegyző. Tehát értelmezésünk szerint a jegyző készít szabályzatot, melynek hatálya kiterjeszthető az intézményre.
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági szervezet a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Önkormányzati vagyon kezelése

Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyon­elemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik. Az átadást az önkormányzat vagyonrendelete alapozza meg. A számviteli elszámoláshoz tételes átadás-átvételi leltár és jegyzőkönyv szükséges, amely az eszközök azonosító adatait, mennyiségét, bruttó, nettó értékét és elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...szerepelnek, ahol nem ismeretes a partner. Ilyen partner nélküli tranzakció lehet a selejt, a megsemmisülés. Lopás, eltűnés esetén a jegyzőkönyv felvétele után állományváltozást, állománycsökkenést kell elszámolni. Leltározáskor a leltártöbbletet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Szakképző iskola részére mit javasolnak a Szakképzés-szervezési Társulás által beszerzett eszközök használatba adását követő nyilvántartására (elegendő-e analitikus nyilvántartás, milyen főkönyvi számon célszerű szerepeltetni, értékben ki kell-e mutatni stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...történik, egyik költségvetési szerv ad át tárgyi eszközöket egymásik költségvetési szervnek, akkor az átadás egy átadás-átvételi jegyzőkönyvelkészítésével egyidejűleg történik, amin a tárgyi eszközök bruttó értéke ésértékcsökkenése, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Meghiúsult teljesítésű építkezés

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Új irodákat építtetünk, amelyeket később tárgyi eszközként akarunk nyilvántartásba venni. Az építtetés fővállalkozó révén történik. Az irodák átvételére szakaszonként kerül sor. Az utolsó, hatodik szakaszt nem vettük át, mert nem volt megfelelő szakmailag a munka, ezért felmondtuk a szerződést. Hogyan kell számlát kapnunk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...A jelen esetben a felek a szerződésben a munkaegyes részeinek külön-külön történő átadásában állapodtak meg, mely eseményrőljegyzőkönyvet vettek fel. Ezért a részteljesítések a beadványban foglaltakalapján teljesítettnek tekinthetők, kivéve a hatodik szakaszt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Térítésmentesen átvett, 0-ra leírt tárgyi eszköz állományba vételének elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, egy rt. egy alapítványon keresztül használt számítógépeket adott térítés nélkül. Az átadási jegyzőkönyvben ugyanannyi a bruttó érték és az értékcsökkenés, a nettó érték nulla, de kimutatott áfaalapot és áfát. Mi a teendőnk, be kell-e venni az áfaelszámolásunkba?
Részlet a válaszából: […] ...hogy arra egyébként jogosultak-e ezen beszerzést illetően. Amennyiben az átadó áfaösszeget csak azért szerepeltetett az átadási jegyzőkönyvben, hogy a saját magát esetlegesen terhelő áfát meghatározza, tehát az Áfa-tv.-nek megfelelő bizonylatot nem állított ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Tárgyi eszközök alapítványoktól történő térítésmentes átvétele

Kérdés: A költségvetési szerv hogyan számolja el az alapítványoktól történő térítésmentesen átvett tárgyi eszközöket? Milyen bizonylat képezi az elszámolás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...által közölt nyilvántartási értéken, de legfeljebb forgalmi értéken kell állományba venni. Az átadás-átvétel során kiállított jegyzőkönyv, megállapodás az állományba vétel alapbizonylata (könyvelési tétel: T tárgyi eszköz állományi számla – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.