Jegyzőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

Kérdés: A jegyző lehet-e 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. ügyvezetője, megbízási jogviszony keretében elláthatja-e a feladatot? Ha igen, akkor a megbízási díj mértékére van-e valamilyen korlátozás?
Részlet a válaszából: […] ...annak összeegyeztethetőségét a köztisztviselő feladatkörével, s mindezeket a törvényi szabályokkal összevetve hozza meg döntését. A jegyző esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester, aki az önkormányzati testület vezetője. A testület dönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Köztisztviselői jubileumi jutalma

Kérdés: Egyik közös önkormányzati hivatal köztisztviselője az alábbi munkaviszonyokkal rendelkezik:
1. Mgtsz: 1982. 07. 01. – 1991. 03. 31.
2. Polgármesteri hivatal: 1991. 04. 01. – 2001. 02. 27.
3. Községek körjegyzősége: 2001. 02. 28. – 2012. 12. 31.
4. Közös önkormányzati hivatal: 2013. 01. 1. – 2022. 06.
A köztisztviselő jubileumi jutalma számításánál a mezőgazdasági termelőszövetkezetnél fennállt munkaviszonyát be lehet számítani?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselői jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál csak az alábbi időtartamok vehetők figyelembe:– a Kttv., a Ktv. és a Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati és kormánytisztviselői jogviszonyban, állami szolgálati és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Köztisztviselő illetménye eltérítésének hatásköre

Kérdés: Helyi önkormányzat felsőfokú köztisztviselőjének a bérét helyi rendelet hiányában is eltéríthetem, egyedileg?
Részlet a válaszából: […] ...20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év február 28-áig dönt. Jegyző esetében a polgármester illetékes az illetményeltérítés ügyében.Az eltérítésről tehát a hivatali szervezet vezetője dönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosimunkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, aközjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alátartozó személyes alkotótevékenységet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.