Összeférhetetlenségi szabály a teljesítésigazolásban

Kérdés: Kifogásolható-e az a gyakorlat, hogy egy adott képzésen való részvételt vagy reprezentációs kiadást maga a képzésen részt vevő/reprezentációs tevékenységben részt vevő teljesítésigazol? Ütközik-e ez a gyakorlat az Ávr. 60. §-ának (2) előírásaival, miszerint "kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el"? Ez a kitétel ("saját maga javára") véleményünk szerint nem a fenti helyzetre vonatkozik, hanem arra, ha például a közvetlen hozzátartozó végezte a tevékenységet, amelyet igazolni kell, és felé irányul a kifizetés.
Részlet a válaszából: […] ...részt vevő, illetve a reprezentációban részesülő személy nem lehet a képzés, rendezvény kötelezettségvállalója, pénzügyi ellenjegyzője, érvényesítője, utalványozója, teljesítésigazolója, mivel ezeket a tevékenységeket (mármint az aláírási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Online nyereményjáték

Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?
Részlet a válaszából: […] ...bejelentés a szerencsejáték-felügyelethez, részvételi szabályzat készítése, díjfizetés, elszámolás készítése. A sorsoláson közjegyző jelenléte kötelező.Ajándéksorsolás, egyéb sorsolásos játék esetén a nyeremény egésze jövedelem, azzal szemben nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Támogatott civilszervezet beszámolója

Kérdés: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. §-ának (1) bekezdése szerint 2012. január 1-jét követően csak olyan civilszervezet kaphat költségvetési támogatást, amely letétbe helyezte beszámolóját. Önkormányzatunk támogatja a lakossági önszerveződő közösségeket, többek között alapítványokat, egyesületeket, társadalmi szervezeteket. Közülük egyes társadalmi szervezetek szerepelnek a bíróság civilszervezetek névjegyzékében, viszont élő adószámmal nem rendelkeznek, beszámolót nem készítenek, ezért azt nem helyezhetik letétbe. A NAV szóbeli tájékoztatása szerint létezhetnek adószám nélküli társadalmi szervezetek, amennyiben nem pályáznak állami támogatásra. A fenti szabályozás vonatkozik-e az önkormányzati támogatásra, hiszen ennek elnyeréséhez is pályázatot adnak be, vagyis az önkormányzat támogathatja-e azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek nem helyezik letétbe a beszámolójukat?
Részlet a válaszából: […] ...de tény, hogy ha adószám nélkül működik a civilszervezet, akkor az adóhatóságnak nem kell bevallást benyújtania, viszont a szervezetet bejegyző bíróságnál akkor is letétbe kell helyezni a beszámolót.Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Nem pénzben nyújtott juttatás adózása

Kérdés: Önkormányzatunk a május 1-jei majális alkalmával ingyenebédet biztosított a település minden óvodásának és általános iskolásának. Az iskolai és az óvodai feladatellátást a római katolikus egyház látja el. Milyen adókötelezettséggel járnak ezek a nem pénzben nyújtott juttatások? A reprezentáció főkönyvi számlára könyveljük a kiadást? Önkormányzatunk két településből álló körjegyzőséghez tartozik. A körjegyzőség és egy másik település köztisztviselői részére szakmai napot tartottunk. A rendezvényen a résztvevőknek ebédet, kávét, üdítőt biztosítottunk. Milyen adókötelezettséggel jár a nyújtott szolgáltatás, illetve reprezentációnak minősül-e? Milyen főkönyvi számlára történjen a könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A rendezvény a kérdésben leírtak alapján megfelel az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.35. pontjában foglaltaknak, ami szerint: a helyi és/vagy nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Pénzkezelés

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi ügyfélkártya bevezetését. Mivel nálunk ilyen még nem volt, szeretnénk segítséget kérni ahhoz, hogy milyen módon lehet ezt kivitelezni? Mik a feltételek, a bevezetés mikéntje, illetve a könyvelés módja? Önkormányzatunknak részben önálló intézményei vannak, melyek pénzellátása jelenleg elszámolásra kiadott elő­leggel megoldott. Ezenkívül saját dolgozók részére is így oldjuk meg a különböző célú vásárlási előlegeket. (Pl. a polgármester és jegyző reprezentációs kiadásai stb.) Pénzügyi osztályvezetőnk a házipénztár pénzforgalmának csökkentését tűzte ki célul, melynek egyik eleme lenne az ügyfélkártya bevezetése. Elgondolása a következő: Az érintettek, akik eddig az elszámolási előleget kapták, most egy limitált összegű ügyfélkártyát kapnának, mellyel készpénzfelvétel is lehetséges, illetve megoldható vásárláskor a kártyával történő fizetés is. Mivel én kezelem a házipénztárt, eddig az én dolgom volt az előlegek kiadása, illetve elszámolása. Kérdésem, hogy ha pl. az iskola igazgatója felvesz készpénzt az ügyfélkártyával, majd azt elkölti, milyen könyvelési tételek állnak elő? Nem ugyanazt kell végigvinni, mintha én vettem volna fel a készpénzt? (Készpénz-bevételezés a házipénztárba, majd a számlák ki­adásba helyezése?) Ha jól gondolom, ebben az esetben nem csökken a pénztárban a munka. A másik eset, amikor pl. az iskola igazgatója vásárlás esetén az ügyfélkártyájával fizet. Ilyenkor csak a bankszámlánkon jelenik meg a tranzakció. Itt viszont nem készpénzfelvételt kell könyvelni, hanem a számlát kell lekönyvelni, mint utalásnál. Milyen feltételekkel lehet bevezetni az ügyfélkártyát, jók-e a fenti elgondolások, illetve ahol használják már, ott hogyan működik, mi a tapasztalat?
Részlet a válaszából: […]  Az ügyfélkártya egy készpénz-helyettesítő fizetőeszköz,amellyel a kártya megjelölt használója készpénzt vehet fel, illetve terméket,szolgáltatást vásárolhat, és fizeti meg az ellenértéket. Az ügyfélkártyahasználatával a két fél közötti gazdasági események,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Reprezentáció

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...az ezeken nyújtott ellátás(szendvics, üdítő, kávé, pogácsa stb.) elszámolható reprezentációs kiadásnak. Atestületi ülésekről jegyzőkönyv készül, amely az eseményt és a résztvevők köréthitelt érdemlően bizonyítja. A törvény rögzíti, hogy a reprezentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Reprezentáció és természetbeni juttatás áfája

Kérdés: Hogyan történik a reprezentáció, illetve a természetbeni juttatások áfaelszámolása és bizonylatolása?
Részlet a válaszából: […] ...fel. A kettő különbözetéről (80-ról) nem kell az Áfa-tv.-nek megfelelő bizonylatot kiállítanunk, rögzíthetjük egy feljegyzésben, jegyzőkönyvben is, de a dolgozónak kiállított számlában is, mint megjegyzést, tájékoztató adatot, általa pénzügyileg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.