Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell jövedelemnek tekinteni, azaz kvázi adómentes, továbbá az Szja-tv. 1. számú mellékletében is találhatunk számos adómentességi jogcímet, juttatási kört.Amennyiben a konkrét juttatás ezen rendelkezések valamelyikének megfelel, akkor fennáll az adómentesség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Hivatali autó vezetésével össze­- függésben kiszabott közigazgatási bírság

Kérdés: Költségvetési szerv munkatársának gyorshajtása miatt közigazgatási bírságot róttak ki a költségvetési szervre mint a gépjármű üzemben tartójára. A költségvetési szerv számlát helyettesítő (adómentes) okmányt állított ki az érintett kormánytisztviselőnek. Helyes-e a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának alkalmazása? Amennyiben nem, akkor a kormánytisztviselővel szembeni követelés előírása milyen dokumentum alapján történhet? Kormánytisztviselő kérésére – az erre vonatkozó károkozás és vétkességet elismerő nyilatkozat megtételén túli, hozzájáruló nyilatkozattal – történhet-e a követelésérvényesítés az illetményből való levonás útján? Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a dolgozó miatt a munkáltatóra kirótt közigazgatási bírság áthárítását a vétkes dolgozóra?
Részlet a válaszából: […] ...tértivevényes levél útján vagy személyesen az átvétel igazolásával). A felszólításnak tartalmaznia kell a követelés összegét és jogcímét, a teljesítési határidőt, a jogorvoslati kioktatást. Amennyiben a kötelezett a fizetési felszólításnak nem tesz eleget, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Engedmény a munkáltatói kölcsönből

Kérdés: 2009-ben olyan munkáltatóikölcsön-megállapodás került aláírásra a munkáltató és a munkavállaló között, amelyben a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a folyamatosan eltöltött jogviszonyának ideje alapján bizonyos összegű kedvezmény illeti meg, amely a kölcsön futamidejét is arányosan csökkenti, továbbá a kölcsön megállapított törlesztési idő lejárta előtti egyösszegű visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Hogyan kell a 2014-ben esedékes engedményeket lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Pénzügyi számvitel szerintT átm. – K átm.B) Költségvetési számvitel szerintT átm. – K átm.2) Bevételi előirányzat átrendezése a jogcímek között, vagy csökkentése valamely KEI-tal egy­­idejűlegB) Költségvetési számvitel szerint2a) Bevételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

SZÉP kártya

Kérdés: Önkormányzatunknak van egy rendezvény- és turisztikai központja. Az intézmény SZÉP kártya-elfogadóhely szeretne lenni. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:
- Milyen nyilvántartást kell vezetni erről?
- Hogyan történik az ebből befolyó bevétel könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...beazonosíthatósággal, egységes elektronikusrendszerben.Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint aSZÉP kártya jogcímén juttatott támogatást az elektronikus utalványnyilvántartásában elkülönítetten kell nyilvántartani, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...a többcélú kistérségitársulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedettszemélyi jövedelemadójának jogcímeit a 3. számú melléklet tartalmazza. AzOrszággyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Követelések pénzforgalmi tételei

Kérdés: Az adósokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolásában kérem szíves állásfoglalásukat. Jogszabályi előírás alapján: - A 2006. évben keletkezett adósokkal szembeni követelések nyilvántartásba vétele 2006-ban: T 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések - K 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások 2007. január 1-jén nyitás utáni rendező tételek: T 2811 Előző év(ek)i adósokkal szembeni követelések – K 492 Mérlegrendezési számla T 492 Mérlegrendezési számla – K 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések T 492 Mérlegrendezési számla - K 4121 Előző évek tőkeváltozásai T 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások - K 492 Mérlegrendezési számla A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének 2/c bekezdésében hogyan kell értelmezni a "megfelelő követelésszámla" fogalmát a tárgyévi pénzforgalmi könyvelési tételnél?
Részlet a válaszából: […] ...származó követelésekrészére.Az adott pénzügyi rendezésnél a felsorolt főkönyviszámlákból kell kiválasztani a pénzügyi rendezés jogcímének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Tanulmányiszerződés-szegés

Kérdés: Munkáltatómmal (alapítványi iskola) tanulmányi szerződést kötöttem, a tanulmányaim befejezésétől számítva további 5 évre szóló munkaviszonnyal. 1. A közalkalmazottakat megillető fizetési besorolás az ilyen intézményeknél is megilleti-e a pedagógusokat? 2. A tanulmányi szerződés lejárta előtt megszüntetett munkaviszony esetén a támogatást teljes egészében, vagy csak időarányosan kell visszafizetni? (Erre a szerződésben nincs utalás.)
Részlet a válaszából: […] ...befejezése utána a meghatározott időt nem tölti le[Mt. 113. § (2) bekezdés]. Gyakran a tanulmányi szerződésben ezt avisszakövetelési jogcímet a felek nem részletezik.A visszakövetelés szempontjából azonban jelentősége vanannak, hogy melyik fél milyen jogcímen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.

Kamatkedvezményből származó jövedelem adózása

Kérdés: Központi költségvetési szerv egyik dolgozójának nem méltányolható lakásigényére kamatmentes lakáscélú hitelt folyósított 2004-ben. Év végén személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak és a munkavállalónak? Kinek milyen mértékű személyi jövedelemadót és járulékot kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéses esetben a kamatkedvezményből származó jövedelem a munkavállalókbérjövedelmeként adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az ilyen jogcímen keletkezett jövedelemután is a bérjövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell a munkáltatónak aközterheket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Végkielégítés visszakövetelése

Kérdés: Dolgozónk közalkalmazotti jogviszonyát – óvodai csoport megszűnése miatt – felmondtuk. 62. életévét még nem töltötte be, de az előrehozott nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezett, és mivel nyugdíjazását külön nem kérvényezte, így a fenti okok miatt "felmentéssel" szüntettük meg munkaviszonyát. Részére végkielégítés, felmentési időre járó bér kifizetésére került sor. Munkaviszonyának tényleges megszűnésekor nyugdíjazási kérelmet nyújtott be, amit az ONYI visszamenőleges hatállyal meg is állapított. Visszakövetelhető-e a felvett végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...– rendelkezett, ezért munkáltatója felmentette. Egy igen lényeges tényező azonban nem derül ki a kérdésből, tudniillik az, hogy milyen jogcímen, a Kjt. 30. § (1) bekezdés mely pontjára hivatkozással szűnt meg a jogviszonya.A leírtak alapján vélelmezzük, hogy a Kjt. 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.