Kincstárjegyek és lekötött betétek év végi elszámolása

Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos elszámolások fejezet előírásai szerint kellett végezni.A 31. számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlákat érintő gazdasági események, azok más számlákkal való kapcsolata: Növekedések Lekötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó értékben,feltéve hogy a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen az ebbőlszármazó bevétele az adóévben más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha ajuttató a hozzájárulást havonta vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Nyugdíjpénztári hozzájárulás

Kérdés: Munkáltatónk magán- és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kíván fizetni a munkavállalók részére. Kialakíthatók-e a munkáltató által támogatni kívánt csoportok az alábbiak szerint: a) kizárólag magán-nyugdíjpénztári tagok számára a munkabér 2 százaléka b) kizárólag önkéntes pénztári tagsággal rendelkező munkavállalók részére a munkabér 2 százaléka c) azon munkavállalók részére, akik egyidejűleg magán és önkéntes pénztártagsággal is rendelkeznek, csak a magánnyugdíjpénztárba fizetnék a munkabér 2 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...A cafeteria-rendszert általában erre a jogszabályi helyrehivatkozással szokták a munkáltatók kialakítani. A jogcímek az önkéntes ésmagán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést, -hozzájárulást nem tartalmazzák.Amennyiben a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak fizetett hozzájárulás

Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni az 1993. évi III. tv. 50. § (2) bekezdése alapján kiállított és az 53. § (1) bekezdésben meghatározott egészségbiztosítási pénztárnak fizetett térítési díj összegét?
Részlet a válaszából: […] ...az 5132. Foglalkoztatottak sajátos juttatásai kiadási előirányzatánakteljesítése főkönyvi számla, biztosítási díjak jogcímű alszámláján kellelszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések utáni adókedvezmények szabályai 2006-tól megváltoztak

Kérdés: Alkalmazottaink szeretnének választ kapni arra a kérdésükre, hogy hátrányos-e számukra az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések utáni kedvezmények érvényesítésére vonatkozó új szabályozás.
Részlet a válaszából: […] ...vezetett egyéniszámlájára kérheti az átutalást. Így ha valaki nyugdíjpénztárnak ésegészségpénztárnak is a tagja, akkor a kétféle jogcímen járó kedvezményegyüttes összegét a választása szerint megjelölt pénztárba utalja át azadóhatóság.Az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Önkéntes önsegélyező pénztárak

Kérdés: Az utóbbi időben egyre több önkéntes önsegélyező pénztártól keresik fel a dolgozókat tagsági viszony létesítése céljából. A dolgozók a befizetett összeg 87%-át a befizetést követően kb. 2 hét múlva visszakapják a számlájukra, az adójóváírás összegét a tárgyhónapban a bérelszámoláskor érvényesíthetik. Így a dolgozók 17%-kal több jövedelemhez juthatnak. Milyen formában határozható meg a visszafizetés jogcíme? Ki a felelős a jogcím megválasztásáért, a visszajuttatott összeg jogosultságáért, a dolgozó vagy az önkéntes önsegélyező pénztár?
Részlet a válaszából: […] Az Eösz. 3. § d) pontja szerint a tagok, illetve közelihozzátartozóik részére nyújthatnak gyermeknevelési támogatást. A támogatásnyújtásának természetesen alapvető feltétele, hogy a tag, illetőleg közelihozzátartozója háztartásában gyermeket neveljen.Az Öpt. 2. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.