Sportcsarnok-beruházás

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása
Részlet a válaszából: […]  Az Áfa-tv. 66. §-ának (1) bekezdése alapján termékértékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzbenkifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzelvagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Önkormányzatunk lízingel egy tehergépkocsit (zárt végű pénzügyi lízing). Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatóság csak az Áfa-tv. 48. §-ban szereplő további feltételekmegléte esetén teljesít. Az adót több jogcímen is vissza lehet igényelni,közülük egyik a tárgyi eszköz beszerzése. E jogcím vizsgálatának csak akkor vanjelentősége, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Nyílt végű lízing áfája

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Tárgyi eszközt nyílt végű lízinggel szereztünk be. Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját? Helyesen járunk-e el, ha az áfát a tárgyi eszköz átvételekor visszaigényeljük?
Részlet a válaszából: […] ...van a teljesítés időpontja, így az adólevonási jog sem egyetlenidőpontban, hanem elszámolási időpontonként keletkezik. E jogcím vizsgálatánakcsak akkor van jelentősége, ha az adóalany nem érte el a 4 millió forintosösszeghatárt. Amennyiben az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Adó visszaigénylése tárgyi eszköz beszerzése esetén

Kérdés: Intézményünk részletfizetési konstrukcióban vásárolt nagy értékű tárgyi eszközt. Az első részszámlával átutaltuk az áfa teljes összegét is. Az eszköz teljes értékét állományba vettük. A tárgyévre fennmaradt 3 részletet hol lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...címén áfa visszaigénylésére nem jogosult, akkor még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy az adót a bevételi összeghatárhoz kötött jogcímen (4 millió forint) igényelje vissza [Áfa-tv. 48. § (4) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.