Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővelrendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...működő költségvetési szervezet polgári jogviszonyok alanya lehet,szerződéskötési jogosultsága van saját nevében, munkáltatói jogkört gyakorol. Az adóalanyiságot, illetve az adókötelezettséget az egyesadótörvények más-más kritériumokhoz kötik. Az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Illetménykiegészítés

Kérdés: 2000 óta egy gimnázium gazdasági ügyintézője vagyok. 2002. XII. 1-jén hatályba lépett 50%-os illetményemelés kapcsán alapilletményem kiegészült az ún. munkáltatói döntésen alapuló garantált illetményrésszel. Azóta is kapom ezt az összeget. 2006 márciusában diplomát szerzek, így a munkáltató a "D" osztályból "F" osztályba való átsorolásomat tervezte. Az önkormányzat el is fogadta ezt, azzal a feltétellel, hogy akkor "elveszi" a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészemet. Jogosan teszi-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...a különbözet az illetményrésze, nem tévesztendő össze az illetménykiegészítéssel. Ezt minden esetben a munkáltató saját mérlegelési jogkörébenhozott döntése alapján állapítja meg, a megemelt összegű illetményre aközalkalmazottnak alanyi jogosultsága nem keletkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Illetménynövekedés

Kérdés: Iskolánk gazdasági vezetője 1990-ben végzett a számviteli főiskolán. 2003-ban regisztráltatta magát, mint mérlegképes könyvelő. Jár-e a számviteli főiskola és a mérlegképes könyvelői felsőfokú végzettség alapján a Kjt. 66. § (2) bekezdése szerinti 5%-os illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] ...esetben (pl. a képesítés megszerzése szerepelt-e a kinevezésében,illetve a hasznosulás mértékének megítélése is a munkáltató jogkörébe tartozókérdés?).Ezen kérdések konkrét vizsgálata adhat választ arra, hogyjogosult lesz-e a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.