Szolgálati elismerés

Kérdés:

Az önkormányzati fenntartású szakrendelőnk dolgozója kérte a 30 éves szolgálati elismerésének kifizetését. A dolgozó 30 éves jogviszonyai között van egy közel 7 éves időtartamú, 2000. májustól induló munkajogviszony, amelyet egy háziorvos vállalkozásánál dolgozott le asszisztens munkakörben. A dolgozónk háziorvos vállalkozásánál eltöltött munkajogviszonya, szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül-e, és figyelembe vehető-e a szolgálati elismerési idő beszámításánál?

Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. 9. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a 30 évi egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek 3 havi alapilletményének megfelelő összegű szolgálati elismerés jár. A beszámítható időket a 9....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Körzeti ápoló nyugdíjba vonulása, illetve jubileumi jutalma

Kérdés:

Településünkön a háziorvosi praxist az önkormányzat működteti 2018. 09. 01. óta. A körzeti ápolónőt jelenleg egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazzuk, 2021. január 1. napjától. Az ápolónő 1983. 08. 01. napjától 1991. 12. 31-ig a városi kórháznál dolgozott, ahonnan áthelyezéssel a polgármesteri hivatal alkalmazásába került 1995. 03. 01. napjáig, mely közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. Ezt követően egy magánpraxisba, a háziorvos által működtetett betéti társaság alkalmazásába került 1995. 04. 01-től 2018. 08. 31-ig. Ez a munkaviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. 2018. 09. 01-től az önkormányzat átvette a háziorvosi praxis működtetését, ahol munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt 2020. 12. 31. napjával. Az új egészségügyi törvény hatálybalépésével 2021. 01. 01-től jelenleg is az önkormányzatunk tovább alkalmazza. Jelenleg a munkavállalónk a 40 éves szolgálati viszonnyal nyugdíjazását kérte. Az új egészségügyi törvény alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyában jogosult-e jubileumi jutalomra?

Részlet a válaszából: […] ...az ebből a szempontból figyelembe veendő egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján jár.A szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az Eszjtv. 8. §-a (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Víziközmű-vagyon felértékeltetése

Kérdés:

Önkormányzatunk elvégeztette 2022. évben a víziközmű-vagyon felértékeltetését, mely a számvitelben nyilvántartott értékhez képest jelentős összegű eltérést mutatott ki. Az értékelés során megállapított vagyonérték nyilvántartásba vétele és az eddig szerepeltetett értékek törlése során felmerültek olyan kérdések, melyeket ez idáig nem sikerült tisztáznunk.
– Szükséges-e az elkészült vagyonértékelést független könyvvizsgálóval ellenjegyeztetni, tehát alkalmazni kell-e az Szt. következő előírását? Az 59/A. § (15) bekezdése szerint a valós értéken történő értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. (A vagyonértékelést könyvvizsgáló, vagyonértékelő cég végezte.)
– Az értékelést nem helyrajzi számos bontásban végezte el a vagyonértékelő. A szolgáltatónak ez megfelel, de a tulajdonos részére az Szt. előírja a helyrajzi számos nyilvántartást, tekintve, hogy ezek az eszközök építménynek minősülnek.

Részlet a válaszából: […] ...a 297/2009. Korm. rendelet 1. számú mellékletének 3.2–3.4. pontjaiban meghatározott vízgazdálkodási részszakterületeken szakértői jogosultsággal rendelkező személyt vesz igénybe. Értékelési tanúsítványt olyan személy állíthat ki, aki rendelkezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Adószámla-kivonat

Kérdés: A NAV évente, október 31-ig küld a jogszabály alapján adószámla-kivonatot az adózóknak. A folyószámlánk egyenlege "0". Lehet, hogy ezért nem kaptunk postai úton kivonatot az előző évben?
Részlet a válaszából: […] ...nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos kötelezettsége van.Az adószámlát a NAV csak akkor zárja le, ha újabb kötelezettségek (jogosultságok) már nem keletkezhetnek, például, mert az ügyfél elhunyt, vagy a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnt.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Intézményünk közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott egyik dolgozója vitatja a jubileumi jutalomra való jogosultságának megállapítását. Kollégánk 1984. 01. 02. és 1992. 09. 11. között a Faipari Kutató Intézetnél dolgozott. A cég információink szerint 1990. 04. 24. és 1995. 06. 15. időszakban korlátolt felelősségű társaságként működött. Közalkalmazotti igazolás erről az időszakról nem áll rendelkezésünkre, így a munkakönyvi bejegyzés alapján kell elbírálni a jogosultságot. Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást nyújtani részünkre, hogy a fenti jogviszony beszámít-e a jubileumi jutalom szempontjából jogszerző időnek számító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartamába.
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalomra jogosító időbe alapvetően a közszférára vonatkozó jogviszonyokat szabályozó törvények hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban stb. eltöltött idő számítható be. Ide kell érteni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Humán-egészségügyi szolgáltatás számlázása

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 160. §-a arra az esetre vonatkozóan tartalmaz előírásokat, ha az adóalany helyett és nevében másik adóalany (másik intézmény vagy gazdasági társaság) állítja ki a számlákat írásbeli megállapodás alapján. Az intézmény saját dolgozói által kiállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Törölt adószám visszaállítása

Kérdés: Ha egy társaság adószáma törlésre került, az utóbb visszaállítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében [Art. 24/B. § (2) bekezdés].Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik, amennyiben az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Támogatások rendszere

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott időpontig.A támogatás felhasználását az önkormányzat ellen­őrizheti. A belső ellenőrzés keretén belül van jogosultság a támogatások felhasználásának, nyilvántartásának, beszámolásának ellenőrzésére. Az Ötv. 92. §-ának (11)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Önkormányzat által nyújtott támogatás

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?
Részlet a válaszából: […] ...Másként nincs bizonyosság arról, hogy a támogatásmiként került felhasználásra. A belső ellenőrzés keretén belül is vanjogosultság a támogatások felhasználásának, nyilvántartásának, beszámolásánakellenőrzésére. Az önkormányzatnak rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővelrendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.
1
2