Bölcsődei "műszakpótlék"

Kérdés:

Milyen esetben jár a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék? Napi üzemelési idő meghaladja a napi munkaidőt, mert 6.30–17-ig van nyitva a bölcsi. A dolgozók átfedésben dolgoznak, pl. egyikük 6.30-tól 13.30-ig, másikuk 10–17-ig. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése irányadó a Gyvt. szerinti pótlék esetén is? Például, hogy a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között minimum 4 óra eltérés van. Továbbá hogy kell értelmezni azt, hogy egymást váltva végzik tevékenységüket? Ha átfedésben van a munkaidejük, az is azt jelenti, hogy "egymást váltva"?

Részlet a válaszából: […] ...egy EMMI állásfoglalás), amely szerint önmagában az, hogy az egyes műszakok között átfedés van, még nem zárja ki a műszakpótlékra jogosultságot, azaz "ölelkező munkaidő-beosztás" esetén is úgy tekintendő, hogy a munkavállalók egymást váltva végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...hogy vajon jár-e díjazás a munkavállaló részére. Ugyanis az állásidőre járó díjazás (mely alapbérből és – bérpótlékra való jogosultság esetén – pótlék részből áll) nem illeti meg a munkavállalót, ha a munkáltató oldalán az akadály valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Gyermek gondozására tekintettel kapott ellátások melletti munkavégzés

Kérdés: Főállású polgármester jelenleg csecsemőgondozási díjban részesül, de a település életében továbbra is tevékeny részt vállal. Gyermeke 3 éves kora előtt részmunkaidőben foglalkoztatható-e?
Részlet a válaszából: […] ...oldalról. A csecsemőgondozási díj (CSED) főszabályként a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, 168 napig jár a jogosultsági feltételek teljesülése esetén. Nem jár azonban, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat, kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Műszakpótlékra jogosultság

Kérdés: Az Mt. előírásai alapján, ha a munkavégzésre 18 és 6 óra közötti időszakban kerül sor, akkor 30%-os műszakpótlék illeti meg a munkavállalót. Akinek a munkaidő-beosztása reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig szól, annak a műszakpótlékot a fenti szabály értelmében 18 órától 6 óráig (12 órára) számoljuk? Felmerült az a számítási mód is, hogy reggel 7-15 óráig tartó (8 óra) munkaidőn felül már jár a műszakpótlék. Melyik módszerrel számoljuk el helyesen munkavállalóink műszakpótlékra jogosult óraszámát?
Részlet a válaszából: […] A műszakpótlék juttatásának az este 18 és reggel 6 óra közötti munkavégzés nem az egyetlen feltétele. Az Mt. 141. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján a munkavállalónak akkor jár műszakpótlék – a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.Az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Műszakpótlékra való jogosultság megítélése keresőképtelenség esetén

Kérdés: Dolgozónk munkaidő-beosztása általában rendszeresen változik az Mt. 141. §-a alapján, tehát havonta a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdeti időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. A legutóbbi hónapban azonban három hetet betegállományban töltött. Ebben az esetben a fennmaradó időszakra jár-e részére a műszakpótlék, ha abban az időszakban a napi munkaidőt több mint egyharmadában máskor kezdte, mint a többi alkalommal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 141. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Műszakpótlékra való jogosultság szociális ágazatban

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a műszakpótlék a szociális ágazatban? Beosztás reggel 7-től este 7-ig, este 7-től reggel 7-ig mindig azonos kezdettel, megszakítás nélküli beosztással.
Részlet a válaszából: […] ...a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.Ez tehát azt jelenti, hogy a műszakpótlékra való jogosultsághoz a munkavállalónak rendszeresen (tehát havonta legalább a munkanapok egyharmadában) más és más időpontban kell elkezdenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Műszakpótlékra való jogosultság az új Mt. szerint

Kérdés: Az új Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló csak akkor jogosult műszakpótlékra, ha a munkáltató tevékenysége több műszakos, és a munkavállaló beosztás szerinti napi munka­idejének kezdő időpontja rendszeresen változik, vagy akkor is, ha csak az utóbbi feltétel teljesül? Ha ez utóbbi a helyes, akkor ez azt jelenti, hogy ha a tevékenység nem több műszakos, akkor is járhat műszakpótlék?
Részlet a válaszából: […] ...esetben teljesül, ha amunkáltató tevékenységének tartama eléri hetente a 80 órát. Az Mth. ugyanakkormódosított a műszakpótlékra való jogosultság feltételén, és így – az Mt. 141.§-a alapján – nem feltétele a műszakpótlék kifizetésének, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Prémiumévek program

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonnyá alakul, melynek megszűnése napja a közalkalmazottelőrehozott öregségi, illetőleg öregségi nyugdíjra való jogosultságamegszerzésének napja, vagy csökkentett összegű előrehozott öregségi,rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.