Gyermekétkeztetéssel kapcsolatos térítésidíj-hátralék

Kérdés: A Gyvt. 21. §-a és a 146-151. §-ai szabályozzák az önkormányzat gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait. Amennyiben térítésidíj-hátralék keletkezik, van-e lehetősége az önkormányzatnak (vagy a szolgáltatást nyújtó intézménynek) a gyermek étkezésből való kizárására? A díjtartozás behajtására milyen jogi eszközök vehetők igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás kezdeményezése. Egyidejűleg célszerű azt is megvizsgálni, hogy fennállnak-e a kedvezményes vagy ingyenes étkeztetés jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?
Részlet a válaszából: […] ...végzése jogszabályi felhatalmazáson alapul, a tevékenység végzése jogszabály által meghatározott,– a tevékenység gyakorlására való jogosultság egyben a tevékenységet végző kötelezettsége is (vagyis a tevékenységet végző köteles elvégezni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Térítési díjak

Kérdés: Hogyan történik a térítési díjak kezelése? A vásárolt élelmezést hogyan kell könyvelnie intézményünknek?
Részlet a válaszából: […] ...államháztartási szervek között vannak azok az intézmények, ahol a jogosultsággal rendelkező ellátást igénybe vevők az étkezésért térítési díjat kötelesek fizetni. Ezeket a térítési díjakat vagy az önkormányzat határozza meg határozatában, vagy pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Támogatások rendszere

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott időpontig.A támogatás felhasználását az önkormányzat ellen­őrizheti. A belső ellenőrzés keretén belül van jogosultság a támogatások felhasználásának, nyilvántartásának, beszámolásának ellenőrzésére. Az Ötv. 92. §-ának (11)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Normatív iskolai étkeztetés

Kérdés: Az ingyenes étkezést igénybe vevők államinormatíva-igénylésével kapcsolatban teszem fel kérdésemet. Eddig mi csak azon a napon adtunk ebédet a gyermeknek, amikor iskolában volt, így az étkezők nyilvántartása és az osztálynapló egyezett. Több helyről felmerült a kérdés, hogy amikor beteg a gyermek, miért nem viheti el az ebédet az ingyen étkező. Szeretnénk kérdezni, hogy megoldható-e, hogy a szülő írásban erre rendszeresített nyilvántartásban nyilatkozik, hogy gyermeke beteg, el kívánja vinni az ebédet, ez lenne a kiegészítő nyilvántartás az étkezők nyilvántartásához, hogy az állami normatíva ezekre a napokra, illetve tanulókra is igényelhető legyen. A fentiek megfelelnek-e a normatívaigénylés feltételeinek?
Részlet a válaszából: […] ...által szervezettkeretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezésinyilvántartás és a térítésidíj-kedvezményre való jogosultságot alátámasztóirat.Az étkezésinormatíva-igénylés jogosultságánál valóban azok anyilvántartások kerülnek ellenőrzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 11.

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv beszámolókészítési kötelezettsége

Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: - alapítójuk a községi önkormányzat, - fenntartójuk a községi önkormányzat, - jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, - az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, - az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, - az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, - alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...okiratot(megállapodást), amely a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjétrögzíti,– dönt az előirányzatok feletti jogosultság szerintibesorolásról, és jóváhagyja a jogosultság gyakorlásának rendjét.Az Szt.-vhr. 7. § (3) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.