5 talált cikk a besorolás , végrehajtás , nyugdíj , jogviszony kifejezésre

Kérdés: A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 39/K. § (1) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"A Pedagógus I. fokozatba besorolt
a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
b) nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
c) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is."
Fenti jogszabály alapján tévesen került besorolásra 3 óvodapedagógus a Pedagógus II. fizetési fokozatba, melyről a napokban kaptuk meg az Oktatási Hivatal állásfoglalását. Kérdésem, hogy visszasorolható-e a 3 pedagógus illetménye a Pedagógus I. fokozatba oly módon, hogy a bérük ezáltal csökken, vagy szükséges munkáltatói döntésen alapuló bérkiegészítést adni? A visszasorolásnak mi lehet a jogszabályi alapja, milyen jogszabályra hivatkozhatunk a munkáltatói határozatban?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Az önkormányzatunk egyik intézményénél 2004-ben nyugdíjba vonulás miatt megüresedett a gazdasági osztályvezetői önálló munkakör, melyre vezetői megbízást kapott egy volt munkatársam kinevezett gazdasági kiemelt főelőadói munkakör mellett, határozatlan időre. Első kérdésem, hogy ez szabályos volt-e? A nyugdíjba ment vezető kinevezett gazdasági osztályvezető volt (önálló munkakörben). 2009. január elsejével módosultak a jogszabályok, és konkrétan megmondják, hogy mely munkakör minősül kinevezett, és mely munkakör megbízott vezetői munkakörnek. Most marad minden változatlan, továbbra is kiemelt főelőadó munkakör vezetői megbízással, vagy a kinevezéshez meg kell pályáztatni az önálló munkakörű vezetői beosztást? A vonatkozó végrehajtási rendelet pedig még 5 éves szakmai gyakorlatot is előír, amit még pár hónap híján nem töltött be a kolléga. Kérdésem, hogy eddig jogszerűen jártak-e el irányában, illetve várja-e meg az öt évet, és pályázzon újból arra a munkakörre, amit eddig folyamatosan betöltött?

Kérdés: Önkormányzati intézmény 54 éves gazdasági vezetőjét 26 éves szakmai gyakorlattal, mérlegképes könyvelői végzettséggel át lehet-e sorolni "E" fizetési osztályból "F" fizetési osztályba?

Kérdés: Az Országos Képzési Jegyzékről szóló, 2003. 12. 30-ig hatályban lévő 7/1993. MüM rendelet alapján (jelenleg a 2004. jan. 1-jétől hatályos 37/2003. OM rendelet) az 54-es számmal kezdődő képzések emelt szintűek. A 138/1992. Korm. rend. 12. § (4) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Ez alapján a Kjt. 61. § (1) bek. e) pontja szerint "E" fizetési osztályba sorolandó. Így tehát az 54-es számmal kezdődő OKJ-s képzés középfokú vagy felsőfokú?