14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Nem fizet a bérlő
Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott bérbe. A bérleti jogviszony indulásakor a közműszolgáltatókkal kötött szerződések módosításra kerültek, a bérlő lett a továbbiakban az adott fogyasztási helyen a felhasználó, a fogyasztó, és ő került megnevezésre fizető félként is a szerződésben. A bérlő időközben nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, nem fizette a tulajdonosnak a bérleti díjat, valamint a közműszolgáltatóknak az igénybe vett közüzemi díjakat sem. Mindezek következtében a szerződés közös megegyezéssel felbontásra került. A bérlőtől sem a bérleti díjat, sem a közműtartozást egyelőre nem tudjuk behajtani. A közműszolgáltatók viszont rendszeresen felszólítják az önkormányzatot a bérlő által felhalmozott tartozás rendezésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az adott esetben a tulajdonos felel a bérlő által felhalmozott tartozásért. A problémánk az, hogy a felhasználóhelyre kiállított eredeti számlák a bérlő nevére szólnak, amelyek másolatát megkaptuk. Kértük a szolgáltatókat, hogy a számlákat írják át az önkormányzat nevére, címére, de arra hivatkoznak, hogy a korábban, a bérlő nevére kiállított számlákat már nem tudják az önkormányzat nevére átírni. Ebből adódóan hogyan várható el az önkormányzattól a nem a nevére, címére kiállított számla befogadása és ellenértékének a megfizetése? Az önkormányzat a mögöttes felelőssége alapján kinek a nevére szóló, milyen bizonylat alapján tudja szabályszerűen megfizetni a bérlő által felhalmozott tartozásokat a közműszolgáltatóknak? Ebben az esetben a közműtartozás megfizetése tartozásátvállalásnak minősül? Szükséges-e ehhez képviselő-testületi döntés, vagy a mögöttes felelősség alapján közműdíjként megfizethető a hátralék?
2. cikk / 14 Az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok
Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
3. cikk / 14 Önkormányzat követelésállománya
Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
4. cikk / 14 Köztisztviselő jubileumi jutalma
Kérdés: A hivatalunkban 1998. augusztus 1-jétől dolgozik köztisztviselőként az egyik kolléganőnk folyamatosan. Előtte 1988. január 1-jétől 1993. december 31-ig az egyik rendőrkapitányságon dolgozott közalkalmazottként. Véleményünk szerint a jubileumi jutalomra jogosító időbe bele kell számolni a rendőrkapitányságon eltöltött közalkalmazotti időszakot (6 év) is. Ha ez így van, akkor már három évvel ezelőtt ki kellett volna részére fizetnünk a 25 éves jubileumi jutalmat. Kérjük, hogy a fent leírtakban erősítsenek meg minket, és írják meg nekünk, hogy ilyen esetekben az utólagos kifizetés hogyan történik?! Jogszerű-e az utólagos kifizetés, és mikori illetményét kell alapul vennünk, a mostanit, vagy a három évvel ezelőttit?
5. cikk / 14 "Közterület rendbetétele" bevétel
Kérdés: A Költségvetési Levelek 2018. 02. 06-án megjelent számában a 4646. számú kérdéshez kapcsolódóan merült fel bennem egy további kérdés. 2019. január 1-jével kellett csatlakoznunk az ASP-rendszerhez. Most próbáljuk kialakítani a rovat- és főkönyviszámla-rendszereket. Sajnos a fentebb említett cikkhez kapcsolódó "közterület rendbetétele" bevételhez nem találunk megfelelő rovatot és főkönyvet. Kérem, szíveskedjen segítségünkre lenni abban, hogy mely rovatra és főkönyvre kellene könyvelnünk ezt a típusú bevételt. A továbbszámlázott szolgáltatás rovatra nem könyvelhetjük, mivel nem is kerül kiállításra számla, így a B43/2 rovat és a hozzá kapcsolódó 351432 főkönyvi számla nem megfelelőek. Az elmúlt évben (szerintem tévesen) az egyéb települési adók alá soroltuk be, de elképzelhető, hogy ebben az esetben adórendelettel kellett volna rendelkeznie az önkormányzatnak. Ez egy egyszerű önkormányzati rendelet, így a B36/15 rovat és a hozzá kapcsolódó 3513615 főkönyvi számla valószínűleg szintén nem lesz megfelelő.
6. cikk / 14 Jegyző munkáltatója, munkaügyi per indítása jegyző által
Kérdés: A jegyzőnek ki a munkáltatója? Amennyiben a jegyző munkaügyi bíróságon pert kíván indítani a felmentése tekintetében, kit perelhet (önkormányzatot, polgármestert/polgármestereket, közös hivatalt)?
7. cikk / 14 Bérletidíj-hátralék érvényesítése
Kérdés: Az önkormányzat hogyan, milyen eljárás keretében tudja behajtani egy nonprofit kft.-től a nagy összegű bérletidíj-hátralékot?
8. cikk / 14 Hivatali autó vezetésével össze- függésben kiszabott közigazgatási bírság
Kérdés: Költségvetési szerv munkatársának gyorshajtása miatt közigazgatási bírságot róttak ki a költségvetési szervre mint a gépjármű üzemben tartójára. A költségvetési szerv számlát helyettesítő (adómentes) okmányt állított ki az érintett kormánytisztviselőnek. Helyes-e a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának alkalmazása? Amennyiben nem, akkor a kormánytisztviselővel szembeni követelés előírása milyen dokumentum alapján történhet? Kormánytisztviselő kérésére – az erre vonatkozó károkozás és vétkességet elismerő nyilatkozat megtételén túli, hozzájáruló nyilatkozattal – történhet-e a követelésérvényesítés az illetményből való levonás útján? Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a dolgozó miatt a munkáltatóra kirótt közigazgatási bírság áthárítását a vétkes dolgozóra?
9. cikk / 14 Illetményelőleg-tartozás
Kérdés: A kormánytisztviselő – 5 évvel ezelőtt, jogviszonyának megszűnése előtt – illetményelőlegben részesült, melyet azonban nem rendezett a fizetési felszólítás/fizetési meghagyás ellenére sem. A végrehajtási eljárás szintén eredménytelenül zárult. Az önálló bírósági végrehajtó tájékoztatta a költségvetési szervet a végrehajtás eredménytelenségéről, illetve tájékoztatása alapján az eljárást folytatja. Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a fenti illetményelőleg-tartozást?
10. cikk / 14 Jubileumi jutalom utólagos kifizetése
Kérdés: Egyik dolgozónknak 2008. február 15-én megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya. Kiderült, hogy foglalkoztatása alatt tévedésből nem kapta meg a 25 éves jubileumi jutalmát. Utólag, 2011. november 2-án kelt levelében kérheti-e a pótlólagos kifizetést? Ebben az esetben is a 3 éves elévülési idővel kell számolni?
