Önkormányzati üzemeltetési és étkeztetési feladatok ellátása

Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?
Részlet a válaszából: […] ...szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.Amennyiben tehát az "átszervezés" a helyi önkormányzatra vonatkozik, nem pedig a polgármesteri hivatalra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Vezetői megbízás visszavonása és eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatás jogutódlás esetén

Kérdés: Közművelődési intézmény vagyunk. Az önkormányzat döntése alapján 2015. április 1-jétől egy másik közművelődési intézmény gazdasági feladatait is a mi szervezetünk látja el. A másik intézménynél a gazdasági vezető megbízását visszavonták, ő azonban nem akar nálunk gazdasági szakalkalmazottként dolgozni. Hogyan kell rendezni az ő helyzetét, milyen jogai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...megbízás visszavonása esetén az érintettet az eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Amennyiben az érintett közalkalmazotti jogviszonyát az eredeti szervezetnél nem szüntették meg átszervezés, létszámcsökkentés címén, őt a másik – jogutód szervnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Eljárás körjegyzőség megszűnése esetén

Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) – mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt – szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)-(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?
Részlet a válaszából: […] ...megváltoznak, átszervezésnek minősül. AKtv. 17. § (11)-(12) bekezdés kifejezetten is rendelkezik erről az esetről akörjegyző jogviszonyának sorsát érintően. Amennyiben a körjegyzőség megszűnik,illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Önkormányzatunk szeretne segítséget kérni. A hivatalunknál alkalmazásban álló dolgozónk (közalkalmazott) az alábbi kimutatáson feltüntetett jogviszonyok alapján mikor jogosult és mennyi idő után a jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ... S.sz. Munkahely megnevezése Jogviszony formája   Munkaviszony kezdete Munkaviszony vége Eltöltött időtartam Megszűnés oka év hó nap 1. Városi Ép. Ip. Száll. Váll. Munkaszerződés   ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Másik munkakörbe helyezés és a fizetési fokozat megállapítása

Kérdés: Szociális intézményünk (fogyatékos gyermekotthon) 2000. 01. 01-től folyamatosan, általános iskolai végzettséggel, takarító munkakörben foglalkoztatott egy dolgozót az A7 fizetési kategóriába sorolva (ez a besorolás megfelelt a jogviszonynak és a végzettségének). A közalkalmazott 2008-ban OKJ-s gondozó végzettséget szerzett, gondozó munkakörbe került át, fizetési osztályát C-re változtatták. Takarítóként az 1992. július 1. utáni munkaviszonyait (1990. 03. 08-tól 1995. 04. 12-ig egy kft.-nél, majd 1995. 04. 13-tól 1999. 12. 31-ig egy rt.-nél dolgozott) is beszámították a fizetési fokozatának megállapításakor, mivel a takarító munkakörre nem volt előírt végzettség, amivel rendelkeznie kellett volna. Kérdésünk az, hogy a jelenlegi gondozó munkakör esetén a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe kell-e venni azokat az 1992. július 1. utáni munkaviszonyokat, amelyek idején nem rendelkezett a gondozói munkaköréhez előírt végzettséggel (nevezetesen a fent említett kft.-nél és rt.-nél eltöltött időt)? Az 1992. július 1. előtt megkezdett munkaviszonyt annak végéig teljes egészében be kell-e számítani, vagy csak 1992. július 1-jéig? Vissza lehet-e/kell-e csökkenteni a fizetési fokozatot? Ha vissza lehet/kell csökkenteni, akkor a bére változatlanul hagyása mellett? A fizetési fokozat szerinti pótszabadság napjai csökkennek-e?
Részlet a válaszából: […] Az 1992. július 1-je utáni munkaviszonyokból a besorolásnálcsak azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely alatt a közalkalmazottrendelkezett a jelenlegi munkakörére (gondozó, szociális intézmény) minimálisanelőírt végzettséggel, képzettséggel. Az 1992. július 1-je előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Munkáltatói jogutódlás

Kérdés: Megyei fenntartású szociális intézményben dolgozunk. 1. Fenntartónk a fenntartása alá tartozó szociális intézményeket közös irányítás alá kívánja vonni ez év július 1-jétől. A jelenlegi intézmények jogutódlással megszűnnek, helyettük új intézmény jön létre 2009. július 1-jétől. Közalkalmazottként dolgozunk, a garantált illetményen túl munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést is többen kapunk. A jogutódlással történő megszűnés esetén bérünk hogyan alakulhat, elvehetik-e a munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést? (Munkakör-változások feltehetőleg előfordulnak majd.) 2. További kérdésünk, hogy az összevonással kapcsolatosan a prémiumévekre jogosult munkatársaink részére ezt a lehetőséget fel lehet/kell-e ajánlani? Két kollégánk szívesen élne ezzel a lehetőséggel (egyéb feltételek fennállnak). Úgy tudjuk, hogy a fenntartó álláspontja szerint ez nem lehetséges a szakszervezetekkel (2008. dec. 18) történt megállapodás miatt: "...felhívják a fenntartókat és munkáltatókat arra, hogy 2009-ben ne csökkentsék a közalkalmazottak létszámát..." A prémiumévek programba történő bekapcsolás során tényleges létszámcsökkenés, elbocsátás nem merül fel, hiszen a dolgozók munkaviszonya továbbra is fennáll. A megállapodás ezt is tartalmazza: "Az átszervezésekkel esetlegesen együtt járó létszámváltozások jogszabályi megakadályozására a kormány nem lát lehetőséget..."
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. hatálya alá tartozó)munkáltató lép. A munkáltató személyében bekövetkezett változás önmagában nemérinti a közalkalmazotti jogviszonyt, az változatlan marad, ezért újkinevezésre sincs szükség, és a közalkalmazottnak sem kell természetesenhozzájárulnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Munkáltatói jogutódlás hatása a közalkalmazotti keresetkiegészítésre

Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem egyezik meg a kinevezéssel. (MunkaTörvénykönyve 76. §)A munkáltatói jogutódlás nem érinti a közalkalmazottijogviszonyt, még kinevezésmódosításra sincs szükség, amennyiben csak amunkáltató személye változik meg, az egyéb körülményekben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Munkáltató jogutód nélküli megszűnése – a jogviszonyok alakulása

Kérdés: Jogutód nélküli munkaviszony megszüntetését követően az addig határozott, illetve határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozót milyen juttatások illetik meg? A munkaviszony megszüntetésének időpontjáról mennyivel előbb kell tájékoztatni az intézmény dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. elvi különbséget tesz és ennek eredményeként élesenmegkülönbözteti a közalkalmazotti jogviszony megszűnését a közalkalmazottijogviszony megszüntetésétől. Az első esetben a jogviszony a felek akaratátólfüggetlen, egyéb jogi tények miatt megszűnik, míg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Felmentési idő számítása

Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésbőlsajnálatos módon nem állapítható meg, hogy a Kjt. hatálya alá tartozóközalkalmazotti jogviszonyban, vagy a Ktv. hatálya alá tartozó közszolgálatijogviszonyban történik-e a foglalkoztatás. 1992 óta a két foglalkoztatási formaszabályozása bár igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.