Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] ...fizetése a fentiek megsértésével történt, vagy munkajogilag nem volt alapja.A közös megegyezés a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja, lényege szerint a két fél egybehangzó akaratnyilatkozata arra nézve, hogy a közöttük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás II.

Kérdés: Két egészségügyi intézmény együttműködési megállapodást köt egy orvos személyes közreműködésére. Az orvos a szolgáltatást nyújtó intézmény állományában van, személyes közreműködésének díja kiszámlázásra kerül az intézmények között. A szállást a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek kell biztosítania a közreműködő orvos részére. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek, amikor a szállás díját kifizeti a közreműködő orvos nevére szóló számla alapján?
Részlet a válaszából: […] ...nagy csoportját a nem önálló és az önálló tevékenységek alkotják. Nem önálló jövedelem a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó jövedelmek. Ezeknek költségelszámolás szempontjából az a jellemzője, hogy a munkavégzéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Utazási költség megtérítése tanulmányi szerződés alapján

Kérdés: Intézményünk tanulmányi szerződést kötött egy dolgozójával. A képzés iskolai rendszerű (főiskola), a dolgozó hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel. A dolgozónak tandíjat nem kell fizetnie, mivel GYES-en lévő kismama, viszont intézményünk vállalta a képzőhelyre történő utazási költség megtérítését. Ez havonta kb. kétszer két napot jelent. Mely jogcímen számolható el jogszerűen az utazási költségtérítés adómentesen?
Részlet a válaszából: […] A képzéshez kapcsolódó járulékos kiadások, így az utazás, szállás, étkezés költsége, nem tartoznak a képzési költségek közé. Az utazási költségek megtérítésére a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó szabályok alkalmazhatók, ha a tanulmányokat a munkáltató rendelte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Civil szervezetek önkormányzati támogatásának államháztartási és adózási vonatkozásai

Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték nélkül nyújtott támogatás [Áht.1. § 19. pont]) nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokról, a támogatói jogviszony tartalmáról, jogokról és kötelezettségekről.Az államháztartás alrendszerei terhére támogatása) közigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Szakértők megbízási díjának könyvelése

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?
Részlet a válaszából: […] ...(nem szolgáltatási szerződés jött létre), hanemmegbízási szerződés szerint történt a szakértői munka elvégzése. A megbízásosjogviszonyban (számla nélkül) foglalkoztatott szakértő kiadásainak megtervezéseés elszámolása a külső személyi juttatások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

-Igénybe vett különféle szolgáltatások könyvelése

Kérdés: Kórházunkban a következő szolgáltatások könyveléséhez kérjük válaszukat. 1. Hová kell könyvelni a kiküldetés-továbbképzés kapcsán felmerült költségeket, pl. a Saldo által szervezett továbbképzések részvételi díjait? 2. Közalkalmazott orvossal az ügyeleti ellátásra vállalkozási szerződést kötöttünk, az orvos leszámlázza az ügyeleti díjat. Hová könyveljük? 3. Hová kell könyvelni a Saldónak, illetve Kórházszövetségnek fizetett tagdíjak összegét?
Részlet a válaszából: […] ...keretében szellemi jellegűtevékenység számla ellenében történő külső személlyel, szervezettel valómunkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (vállalkozási és megbízási szerződésalapján létrejött jogviszony) létesítése következtében felmerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Pénzügyi biztosíték elszámolása

Kérdés: Intézményünk ingatlanbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg egy bizonyos összeg letétbe helyezésére kötelezett. A letétbe helyezett összeg addig a bérbeadó tulajdonában marad, amíg a bérleti jogviszony fennáll. A letéti összeget függő tételként kezeljük, vagy végleges kiadásként? Ugyancsak könyvelési probléma a fenti eset fordított példája, amikor az intézmény adta bérbe ingatlanát, és a bérleti idő lejártáig biztosítékként kért egy bizonyos összeget.
Részlet a válaszából: […] A bérleti szerződésekhez kapcsolódó pénzügyi biztosítékként(óvadékként) letétbe helyezett összeg tervezésére és elszámolására aPénzügyminisztérium által kiadott, a költségvetési szervek részletesköltségvetésének összeállítására szolgáló tájékoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.