10 talált cikk a pénztár , köztisztviselő , jogviszony kifejezésre

Kérdés:

Hivatalunk egyik köztisztviselője 2023. 01. 20-án saját költségére MÁV-Start Klub VIP-kártyát vásárolt, melyről utólag, 2023. 06. 26-án kért a munkáltató nevére számlát 280 000 Ft (éves összeg) értékben. Ez a kártya a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. magyarországi hálózatán jegyváltás nélküli díjmentes utazást biztosít részére. A dolgozó nyilatkozott, hogy munkavégzés okán napi munkába járás céljából veszi igénybe. A dolgozó részére a MÁV-jegypénztáros kiadott egy igazolást is, hogy mennyi lenne a havibérlet ára. A jelenlegi jogszabályok szerint munkába járás címén a dolgozó részére adómentesen kifizethető-e ez alapján valamennyi térítés? Ha igen, mennyi? Milyen módon kell ezt megállapítani? Köteles-e a munkáltató a MÁV-kártya alapján téríteni? A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (1b) bekezdése 2023. 03. 24-től az alábbira változott: "A munkáltató az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak figyelembevételével a következő menetjegyek és bérletek árának a (2) és (3) bekezdésben foglalt mértékét megtéríti a munkavállaló számára:
a) bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
b) helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra."
Ha téríthető e szerint a munkába járás összege, mikortól?

Kérdés: A hivatalunkban 1998. augusztus 1-jétől dolgozik köztisztviselőként az egyik kolléganőnk folyamatosan. Előtte 1988. január 1-jétől 1993. december 31-ig az egyik rendőrkapitányságon dolgozott közalkalmazottként. Véleményünk szerint a jubileumi jutalomra jogosító időbe bele kell számolni a rendőrkapitányságon eltöltött közalkalmazotti időszakot (6 év) is. Ha ez így van, akkor már három évvel ezelőtt ki kellett volna részére fizetnünk a 25 éves jubileumi jutalmat. Kérjük, hogy a fent leírtakban erősítsenek meg minket, és írják meg nekünk, hogy ilyen esetekben az utólagos kifizetés hogyan történik?! Jogszerű-e az utólagos kifizetés, és mikori illetményét kell alapul vennünk, a mostanit, vagy a három évvel ezelőttit?

Kérdés: Önkormányzati szférában, polgármesteri hivatalnál gazdálkodással összefüggő feladatokat (pl. könyvelés, pénztár kezelése) végezhet-e megbízási szerződéssel külső vállalkozó? Illetőleg olyat is tapasztaltunk, miszerint közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyre bízták a pénztárak kezelését. Ez lehetséges? Vagy az ilyen jellegű feladatokat kizárólag köztisztviselő végezheti?
Az Ávr. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. Kérdés, hogy a könyvelés, pénztárkezelés besorolható-e a "szerv működtetésével" kapcsolatos feladatok közé?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?

Kérdés: 1. 1992. február 1-jétől költségvetési intézménynél dolgoztam mint gazdasági vezető. 2009. január 1-jétől intézményi átszervezés miatt áthelyezéssel az önkormányzathoz kerültem pénzügyi előadónak, közalkalmazottból köztisztviselő lettem. 1982. július 26-tól folyamatosan dolgozom, és a közalkalmazotti törvény szerint (a korábbi munkaviszonyaimat is figyelembe véve) 2013-ban lettem volna jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra. A köztisztviselői törvény szerint 2009. január 1-jén a besorolásomhoz az elismert szolgálati idő 26 év 5 hó 7 nap. Az idei költségvetésben be lett tervezve számomra a 25 éves jubileumi jutalom. A jogszabály alapján hogyan jár részemre jubileumi jutalom? 2. 1979. július 17-től a B.-i Volánnál dolgoztam pénztárosi munkakörben 1993. március 1-jéig. Munkaviszonyomat a Volán az Sz.-i telephely felszámolása miatt felmondta. 1993. március 2-től egy általános iskola és óvoda intézményénél dolgoztam mint gazdasági vezető, közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. január 1-jén – átszervezés miatt – áthelyezéssel az önkormányzathoz kerültem pénzügyi előadóként, közalkalmazottból köztisztviselő lettem. Az idei költségvetésbe be lett tervezve számomra a 30 éves jubileumi jutalom. Előző jogviszonyomban a 25 éves jubileumi jutalmamat 2004-ben megkaptam. Folyamatos közalkalmazotti jogviszonnyal kerültem áthelyezésre 2009. január 1-jétől az önkormányzathoz. Mostani munkáltatóm a Volánnál töltött 1992. július 1-jétől 1993. március 1-jéig terjedő időszakot vitatja. Szeretném megkérdezni, hogy törvényesen kifizethető-e részemre most, vagy ha nem, akkor mikor leszek jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Köztisztviselői jogviszony megszűnésekor a köztisztviselő által korábban elszámolásra átvett pénzeszköz vissza nem fizetése esetén az a közszolgálati igazoláson feltüntetésre kerül. Amennyiben újabb munkáltató hiányában a jövedelemből nem vonható le ez az összeg, milyen lehetőségei vannak a korábbi munkáltatónak a vissza nem fizetett tartozás megfizettetésére?

Kérdés: Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!

Kérdés: Jár-e ún. mankópénz a köztisztviselőnek, aki a pénztárosi teendőit pénzügyi előadóként, egyéb teendői mellett látja el? Egy polgármesteri hivatalban dolgozom. Feladataim közé tartozik többek között a pénztár kezelése is. A hivatalban rendelet vagy szabályzat nincs a mankópénzzel kapcsolatban. A mankópénz adható, vagy kötelező juttatás-e egy költségvetési intézményben?