16 talált cikk a személyi juttatások , költség , költségvetés , jogviszony kifejezésre

Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?

Kérdés: Az OKJ-s képzésen részt vevők szállítói számláját dologi kiadásokra (K337), a továbbképzéshez kapcsolódó büfészolgáltatást pedig a reprezentációra könyveljük. A tanulmányi szerződéshez kapcsolódó kifizetéseket felbruttósítva a személyi juttatásokra adjuk fel, és adómentes költségtérítésként könyveljük le. Mindkét esetben a szállító számlája a cég nevére szól. Helyesen járunk el?

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.

Kérdés: Egyik intézményünk szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra egy adószámos magánszeméllyel. A magánszemély a számlát kiállította, tételes, 50%-os költségelszámolásról nyilatkozott. Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla és a kapcsolódó nyilatkozatok alapján megtörtént a kifizetés. Milyen rovaton kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összeget?

Kérdés: Önkormányzatunk a településünkről szóló tanulmánykötethez különféle témakörökben szerzői alkotást készíttet az arra illetékes szakemberekkel. A tanulmányok leadásakor a szerzői jogok az önkormányzatra szállnak át díj fejében. Ezeknek a magánszemélyeknek, mivel nem számlaképesek, megbízási vagy tiszteletdíjként fizethetjük ki a járandóságukat?
A tanulmánykötet megjelenésének lesznek még a fentieken kívül nyomdai költségei is. A díjakat és az azokat terhelő szociális hozzájárulási adót, valamint a nyomtatás költségét milyen rovatokra kell könyvelni a költségvetési számvitel szerint?

Kérdés: A vállalkozó háziorvos által megbízási szerződés alapján végzett és kiszámlázott bölcsődei orvosi ellátás, illetve ügyeleti tevékenység a vásárolt szolgáltatások, illetve a szellemi tevékenységek között kerül számviteli elszámolásra?

Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, azt szeretnénk kérdezni, mi a teendőnk a decemberben hóközi kifizetéseként kifizetett személyi juttatások elszámolásával? A kifizetéseket a 39212181-es Nettó illetmény elszámolási T oldalára könyveljük, és a következő év januári feladás során kerülnek az 5-ös számlaosztály T oldalára. Maradhat év végén a hóközi kifizetés a 39-es T oldalán, vagy át kell könyvelnünk az 5-ös számlaosztályba év végi zárás előtt?

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?