Közüzemi számlák továbbhárítása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményeink részére megkértük az adószámokat, ahogy az államháztartási törvény előírta. A Gondozási Központnak áfamentességet jelöltünk be kizárólag közérdekű, egyéb speciális jellegére tekintettel. Időközben felmerült, hogy az orvosoknak a közüzemi díjat a Gondozási Központnak kell majd továbbszámlázniuk. Az egészségház társasházként üzemel, amelyben a rendelők az orvosok tulajdonai, a labor, fiziko-, védőnői helyiségek önkormányzati tulajdon. (Bérleti díj nincs.) A mérőórák közösek. A közüzemi számlák – szerződésmódosítás után – ezután a Gondozási Központ nevére fognak jönni, s nem tudjuk, hogy számlázhatjuk tovább, ha alanyi mentes adószámunk van. Vagy ha ezzel a mentes adószámmal nem tudjuk leszámlázni, változásbejelentést kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a GondozásiKözpont és a társasházként működő egészségház között valamilyen szolgáltatásrairányuló szerződéses jogviszony áll fenn, amelyben igénybevevőként a GondozásiKözpont szerepelhet. Ebben az esetben a Gondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerintibiztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járóbiztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Társasházi közös költség bizonylatolása, illetve ingatlan- bérbeadással kapcsolatos közüzemi költség továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzat társasházban lévő lakását bérbe adja. Az önkormányzat felé a társasházat terheli-e számlakibocsátási kötelezettség az általa beszedett közös költség vonatkozásában, illetve az önkormányzat bérleti tevékenységével összefüggésben közüzemi költségei továbbszámlázása során adójogi szempontból mikor jár el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...mérőórával történik.Az Áfa-tv. 259. § 4) pontjának értelmező rendelkezéseszerint bérbeadás a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyanegyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészétvagy túlnyomó részét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.