24 cikk rendezése:
21. cikk / 24 Iskolai étkeztetés térítési díja
Kérdés: 1. Általános iskola tanulója, ha a nyári szünet ideje alatt is étkezni akar az iskola konyháján, igénybe veheti-e azokat a kedvezményeket, amelyeket év közben megkap? (Pl.: 50%-os térítési díj, mert tartósan beteg, vagy többgyermekes családban él, vagy ingyenesen étkező, mert gyermekvédelmi támogatásban részesül.) 2. 8. osztályból kimaradó, jún. 20-21-ével középiskolába beiratkozó tanulónk a nyári szünetben milyen térítési díjjal veheti igénybe az általános iskola konyháján az étkezést? Ő továbbra is diák, de nem velünk áll jogviszonyban. Attól a naptól, hogy beiratkozik a tankötelezett a következő iskolafokra, a mi intézményünkben vendégétkező-e? 3. Nyáron iskolánk konyháján étkező saját tanulóinktól kérhetünk-e, vagy kell-e felszámolni rezsit a térítési díjban? Köteles-e az iskola nyáron is rezsiköltség nélkül kiszámlázni a tanulók étkezési térítési díját? A gyermekétkeztetés díja a közoktatási intézményben mely esetben rezsiköteles?
22. cikk / 24 Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése
Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
23. cikk / 24 Üdülési csekkek adózása
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?
24. cikk / 24 Kedvezményes dolgozói étkeztetés
Kérdés: Intézményünk dolgozóinak a térítési díja a vendégétkeztetés 61 százaléka. Ez azt jelenti – egy korábbi válaszuk szerint –, hogy a két ár közötti különbözetre is meg kell fizetni a dolgozói étkeztetés utáni áfát. Jól értelmezem-e az Áfa-tv. 22. § (6) bekezdés ba) pontját, vonatkozik-e az intézményre, mert közalkalmazotti jogviszonyt nem konkretizál? Honnan lehetett volna tudni, hogy a 70 százalékos dolgozói étkeztetéshez viszonyítva nem aránytalanul alacsony? Mi határozza meg ennek a mértékét? Ha a dolgozói étkeztetés pl. 210 forint/adag, a vendégétkeztetés 300 forint/adag, akkor beleférünk a 70 százalékba, és ez esetben nem kell megfizetni a 90 forint után az áfát?
