Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó hordozó részére megtéríti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] ...juttatásokat (és azok közterheit), ezek felett pedig senki más, csak az intézmény rendelkezhet. Ez összhangban áll a foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényekkel is, e szabályok sem engedik, hogy a munkáltatón felül más szervezetek, személyek rendelkezzenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

2005. évi tizenharmadik havi juttatás

Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?
Részlet a válaszából: […] ...Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál – a(3) bekezdésben foglaltak kivételével – nem vehető figyelembe a közszolgálatijogviszony szünetelésének időtartama.(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamokszámításánál a rendes szabadság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Köztisztviselő 13. havi illetménye

Kérdés: Négy évig köztisztviselőként dolgoztam önkormányzatnál, ahol közszolgálati jogviszonyomat 2007. március 15-én közös megegyezéssel megszüntettem. 2007. március 16-tól egy másik intézménynél dolgozom köztisztviselőként, ahol közszolgálati jogviszonyom azóta is fennáll, tehát az egész 2007-es évben köztisztviselőként dolgoztam, azonban nem egy helyen. Az első helyen eltöltött időre nézve jár-e részemre 13. havi illetmény, és ha igen, azt kinek kell kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhaviközszolgálati jogviszonnyal rendelkezik.A tárgyévi közszolgálati jogviszonyban töltött időmértékének számításánál az általános szabályokat kell alkalmazni (Ktv. 72. §),azonban ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

13. havi illetmény

Kérdés: Az intézmény dolgozója 2004. december 26-ától 2006. január 21-éig táppénzes állományban volt. 2006. január 22-étől május 8-áig szabadságát töltötte, időközben felmentési ideje is megkezdődött, mert az életkora lehetővé tette, hogy 2006. április 3-ától nyugdíjba vonulhasson. A felmentési idő 8 hónapjából a munkáltató 7 hónapra mentesítette a munkavégzés alól. Munkaviszonya a fentiek alapján 2006. december 2-án a felmentési idő lejártával szűnik meg. A 13. havi bér időarányosan hány hónapra fizethető ki számára?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jét követő időszakra vonatkozószabályozást.A kérdésből nem derül ki direkt módon, hogy közalkalmazottivagy közszolgálati jogviszonyról van-e szó, azonban a 8 hónap felmentési időből- mely csak és kizárólag a Kjt. hatály alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

13. havi illetmény I.

Kérdés: Az intézményünknél jogviszonyban álló köztisztviselőinkre vonatkozóan kérjük válaszukat a 13. havi illetmények kifizethetősége tekintetében. I. A köztisztviselő 2006. 01. 02-ától táppénzen van, 2006. 04. 03-án született gyermeke, azóta TGYÁS-t folyósítanak részére. II. A köztisztviselő 2006. 05. 02-ától 05. 30-áig évi rendes szabadságát tölti, majd 2006. 06. 01-jétől 2006. 07. 17-éig (a szülés várható időpontjáig) táppénzen lesz, ezt követően a TGYÁS-t fogja igénybe venni, tehát a szülési szabadsága 2007. évben fog véget érni. Jogosultak lesznek-e a köztisztviselők a 13. havi illetményre 2006. év tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás, ha a tárgyévben legalább 3 havi jogviszonnyalrendelkezik. Ebből következően, ha az adott évben nem áll fenn legalább 3hónapnyi jogviszony, a juttatás időarányos része sem illeti meg aköztisztviselőt.A juttatásra jogosító idő meghatározásakor azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

13. havi illetmény I.

Kérdés: A közalkalmazott jogviszonyának megszüntetésére 2005. évben oly módon intézkedtek, hogy a felmentési ideje teljes időtartamára (8 hónap), 2005. július 1-jétől mentesítették a munkavégzési kötelezettsége alól. Az érintett közalkalmazott más szünetelési jogcímen nem volt távol, megillette-e 2006. január hónapban 13. havi illetmény?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéses esetben olyan jogviszonyról van szó, amely 2005egészében fennállt, majd 2006. év során meg fog szűnni.A 2005. évi CXVIII. törvény átmeneti és vegyes rendelkezésetartalmaznak előírásokat a különjuttatásra vonatkozóan a Kjt. hatálya alátartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

13. havi illetmény III.

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél a munkavállaló 2005. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Ezt megelőzően 2004 szeptemberétől 2005. július 15-ig egy másik településen állt jogviszonyban. Ezen időszak alapján 2005. január 16-án egyhavi különjuttatásban részesült. Ezen jogviszonya a fenti időszakban közös megegyezéssel szűnt meg. 2005. július 15-től 2005. augusztus 31-ig újabb, határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. A dolgozó azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy a fenti jogviszonyban töltött idők alapján 2006. január 16-án kerüljön részére kifizetésre a 13. havi illetmény. Fennáll-e az intézmény fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...meg első lépésként, hogy 2005. évben melyidőtartamokban, milyen jogviszonya állt fenn a közalkalmazottnak:– 2005. január 1-jétől július 15-ig közalkalmazottijogviszony, mely közös megegyezéssel szűnt meg;– 2005. július 15-től augusztus 31-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

13. havi illetmény I.

Kérdés: Amennyiben a közalkalmazott jogviszonya például 2006. április 1-jén megszűnik, jár-e részére 13. havi illetmény?
Részlet a válaszából: […] ...legalább háromhaviközalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.Ezen időtartam számításánál nem vehető figyelembe az azidőtartam, amikor a jogviszony szünetel, az alábbi kivetélek mellett: mégisfigyelembe kell venni a rendes szabadság és a szülési szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Közalkalmazottak tizenharmadik havi illetménye

Kérdés: Ha valaki január 1-jétől július 31-ig dolgozik, és augusztus 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van (GYED-et vesz igénybe), milyen időtartam után jár neki a tizenharmadik havi illetmény? Kell-e arányosítani?
Részlet a válaszából: […] ...hónap jogviszonnyal rendelkezik. Időarányosan jár a tizenharmadik havi illetmény, ha a tárgyévben legalább hathavi közalkalmazotti jogviszony fennáll.A jogosultsághoz szükséges idő számításánál azonban a jogviszony szünetelésének időtartamait figyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.