A minimálbér és a garantált bérminimum miatt kapott támogatás

Kérdés:

Intézményünk fekvőbeteg-ellátást biztosító kórház (szakágazat száma: 861000), amelynek a központi irányító szerve a Belügyminisztérium, fenntartója és középirányító szerve pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Kórházunk alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet is végez. Költségvetési szervünk az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül. A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A 703/2021. Korm. rendelet 2. §-a szerint 2022. 01. 01-től a minimálbér és a garantált bérminimum összege meghatározásra került. A rendelet előírásait első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni.
A rendelet 4. §-a szerint
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével kapcsolatos többletkiadások biztosítására támogatást kapott az intézmény, amelyet az OKFŐ tájékoztató levelének megfelelően igényelt meg a kórház. A támogatás benyújtásánál nem kellett megbontani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bérnövekedését az alaptevékenységben és vállalkozási tevékenységben egyaránt közreműködők esetében.
Azt előre – a támogatási igény benyújtásakor – meg sem lehetett mondani, mivel az alapfeladat ellátásában közreműködő dolgozók egy része igény szerint végez tevékenységet a vállalkozói szolgáltatások nyújtásakor. Munkaóra-nyilvántartás alapján utólag lehet megállapítani, hogy az alap- vagy vállalkozási tevékenységben hány órát teljesített a dolgozó? A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére kapott támogatást az alaptevékenység 018030 kormányzati funkcióra kellett bevételként elszámolni. A támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltség is az alaptevékenység kormányzati funkción került elszámolásra. A korábbi irányító szerv (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli iránymutatása szerint a kiadást ott kell elszámolni, ahol a bevételi fedezet keletkezik. Helyesen jártunk-e el, ha a támogatást és a támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltséget is az alaptevékenység kormányzati funkción számoltuk el? Ha nem, akkor mi a helyes elszámolás?

Részlet a válaszából: […] A maradvány megállapításánál külön kell megállapítani a költségvetési és a vállalkozási maradványt. Az Ávr. 3. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet. Áht. 46....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Fenntartó és intézménye közötti ügyletek

Kérdés: Költségvetési intézményként a lakosság számára nyújtunk szolgáltatást. A fenntartó önkormányzat pályázati forrást nyert el olyan szolgáltatások lebonyolítására, melyre intézményünk alkalmas. A forrás átadása számlák ellenében történne. Jogszerű-e a fenntartó és intézménye között egy megbízási szerződésen alapuló számlamozgással járó ügylet?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat és az általa fenntartott intézmény között létrejöhet megbízási, szolgáltatási szerződés, amennyiben az intézmény alapító okiratában és tevékenységi körében szerepel a szerződés tárgyát képező tevékenység, illetve ha az alapító okirata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Egészségügyi szolgáltatók biztosítása

Kérdés: Városunkban működő háziorvosi (felnőtt, gyermek) egészségügyi szolgáltatókkal kell-e az önkormányzatnak szakmai felelősségbiztosítást kötni? Az egészségügyi szolgáltatást végzők számára a praktizálás feltétele a szakmai felelősségbiztosítás megléte. Viszont feladatellátási kötelezettsége az önkormányzatnak van, így érvel a biztosító.
Részlet a válaszából: […] ...független jogi személyek, akik a tevékenységükért felelősséggel tartoznak harmadik személyek felé, önállóan kötnek polgári jogi jogviszonyokat, és perelhetők. A magánszolgáltatókért az önkormányzat nem áll helyt.A szakmai felelősségbiztosítást az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.