11 talált cikk az üdültetés , juttatás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat saját költségvetéséből a 70 éven felüli lakosai részére nem pénzbeli juttatásként szaloncukrot kíván kiosztani. Az ilyen jellegű juttatás az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.1. pontja alapján adómentes juttatásnak minősül? A juttatás lakosok részéről való átvételét (a kiosztást) hogyan, milyen dokumentummal kell igazolni? Az átvétel a járványhelyzetre való tekintettel (a személyes érintkezés mellőzésével) hogyan igazolható?

Kérdés: Önkormányzatunk támogatói szerződést kötött egy gazdálkodó céggel, aki a rászorult családok megsegítése érdekében adományként élelmiszereket ad át az önkormányzatnak. Ezekből csomagokat állítunk össze, amelyeket a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat bevonásával az önkormányzat juttat el a rászorult családoknak. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az így kiosztott támogatások adóköteles juttatásnak minősülnek-e. Ha igen, akkor az önkormányzatnak kell-e személyi jövedelemadót fizetnie? Illetve hogyan kell ezeket a juttatásokat számfejteni és könyvelni?

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból működő, városi és kistérségi feladatokat is ellátó művelődési intézmény vagyunk. A városban működő nyugdíjasklubokat az önkormányzat és a képviselők rajtunk keresztül támogatják, oly módon, hogy a kluboknak szánt összeggel megemelik a finanszírozási előirányzatunkat. Tájékoztatást kapunk, mely klub milyen összegű támogatást kap ebből az összegből. A nyugdíjasklubok a nevünkre kiállított számlával számolnak el, melyet mi kifizetünk nekik. A számlák legtöbbször közös rendezvényen elfogyasztott étel, ital, illetve a nyugdíjasklub kirándulásainak busz-, étkezés-, szállásköltségeiről szólnak. Terheli-e intézményünket valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a fentiek alapján (reprezentáció)? Illetve helyesen járunk-e el, ha ezeket a számlákat egyéb szolgáltatásként vagy szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásként számoljuk el?

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)

Kérdés: 1. Önkormányzati intézményeink (Gyermekjóléti Központ, Szociális Szolgálat) a klien­seik­nek, ellátottjaiknak zárt körű rendezvényt szerveznek (pl. idősklub, főzőverseny, baba-mama klub, kirándulás), amely során élelmiszer-felhasználásra kerül sor, illetve az ellátottaknak étel- és italfogyasztást biztosítanak, a versenyek díjaként élelmiszert (pl. csokoládét) juttatnak. 2. Az említett önkormányzati intézmények nem zárt körű rendezvényeken (nyílt napokon, konferenciákon és egyéb közösségi rendezvényeken) ajándékot osztanak, helyi fogyasztásra ételt, italt biztosítanak. Kérdésként merült fel, hogy az intézményeknél a fent felsorolt – jogszabály szerint a működésükben meghatározott – kötelező feladatok ellátása során felmerült juttatások adómentes természetbeni juttatásnak minősülnek-e?

Kérdés: Egyetemünk az Európai Unióból és/vagy az államháztartás valamely alrendszeréből nyer pályázati pénzt többek között oktatásra, kutatásra, konferencia szervezésére. Az Szja-tv. 4.27. pontja értelmében az ezekben a pályázatokban elszámolt költségek, amelyek 2013-ban adókötelesek voltak, 2014-ben és visszamenőleg adómentessé váltak, így az étkezés, szórakoztatási szolgáltatás (pl. városnéző kisbuszos szolgáltatás, amely a pályázati kiírásnak megfelel).
Kérdéseink:
1. Csak azokra a pályázati pénzekre vonatkozik, amelyek 100%-ban az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából érkezik? Ha tartozik hozzá ön­erő, akkor már nem lehet adómentes?
2. Az Európai Unió és az államháztartás valamely alrendszeréből nyert pályázati pénz hogyan értendő? Külön uniós és külön államháztartási pénzre is értendő, vagy csak olyan pályázatok tartoznak ide, amelyekben mindkét forrás szerepel?
3. Mit jelent az, hogy fiatal felnőtt?
4. Bármelyik, a törvény által nevesített forrásból elnyert pénzre vonatkozik, vagy csak bizonyos tevékenységekre értendő az adómentesség?
5. Mit jelent a független fél? Ha egyetemünk szervezi a rendezvényt, akkor egyetemi dolgozóra már nem érvényes?

Kérdés: Költségvetési szervként alkalmazottaink részére ingyenesen adunk üdülési, étkezési utalványt. Levonhatjuk-e az utalvány kezelési költségének áfáját, amit ránk áthárítottak?

Kérdés: Az üdülő a költségvetési szerv felügyeleti szerve vagyonkezelésében van. Az üdülő üzemeltetését a területileg illetékes költségvetési szerv végzi. Az üdültetést a felügyeleti szerv hatálya alá tartozó, az ország különböző részéből származó dolgozók veszik igénybe. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.33. pontja alapján adómentes üdülési szolgáltatásnál hogyan kell értelmezni a munkáltató fogalmát? Munkáltató csak az üzemeltetést végző költségvetési szerv saját dolgozója esetén, vagy az összes, üdülésben részt vevő, az üzemeltetővel jogviszonyban nem álló üdülő vendég esetén is? Miként kell eljárni a munkavállalóval együtt üdülő közeli hozzátartozó esetén?

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.33 pontja "....a munkáltató vagy szakszervezet által a tulajdonában, kezelésében lévő ...." kitételének értelmezésével kapcsolatosan. A fent említett melléklet "kezelésében lévő" kifejezése értelmezhető-e kizárólagosan a munkavállalók üdültetésére bérelt üdülőre? Elszámolhatja-e a munkáltató adómentes természetbeni juttatásként a munkavállalóknak és közeli hozzátartozóinak nyújtott üdülési szolgáltatások értékéből az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét, amennyiben egy, az általa eddig bérelt belföldi üdülőre "kezelői szerződést" köt? E kezelői szerződésnek milyen tartalmi elemekkel kell rendelkeznie?