Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos személyijövedelemadó-törvény szerint béren kívüli juttatásnak csak a SZÉP-kártya-juttatás minősül, ezért béren kívüli juttatásként nem adhat a munkáltató étkezési, vendéglátási szolgáltatást a dolgozóknak. Ha a munkahelyen van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Reprezentáció

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...érdemlően bizonyítja. A törvény rögzíti, hogy a reprezentáció, az üzleti ajándékértékének meghatározására a természetbeni juttatás értékének meghatározásáravonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, vagyis az általános forgalmiadót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Utazási utalvány és kiküldetés

Kérdés: Gazdasági vezetők munkaértekezletén kérdésként felvetődött, hogy kötelezhető-e a közalkalmazott a kedvezményes utazásra jogosító utalvány [85/2007. Korm. rend. 7. § (1) bekezdés] felhasználására kiküldetés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...85/2007. évi Korm. rendelettel szabályozott utazásikedvezmény a magánszemélyt (költségvetési szerv foglalkoztatottját) megilletőjuttatás, melynek a munkavégzéshez történő felhasználására a magánszemély nemkötelezhető. A fenti kormányrendelet 7. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Üdülési csekkek, kis összegű ajándékok, vetélkedők ajándékainak könyvelése

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mellékletében szereplő juttatásokat egyenként felsorolva: 1. üdülési csekk (8.3.) 2. ajándék (8.18.-8.19.) - kis összegű vagy 5 E Ft - nyugdíjra tekintettel 15 E Ft 3. vetélkedő, versenydíjként adott ajándékcsomag max. 5 E Ft értékben (8.18. pont) Melyik főkönyvi számlára kell elszámolni ezen kiadásokat (jutalom 51221. vagy költségtérítés 51429. vagy egyéb?)? Áfatartalmát meg kell-e osztani az 56121-es dologi számlacsoportba?
Részlet a válaszából: […] ...is nyújthat adómentesen tárgyjutalmat éventeegyszer, 5000 forintot meg nem haladó összegben.Az előzőekben nevesített kiadásoknál a juttatás,hozzájárulás stb. összege – amelyek személyijövedelemadó-mentes kifizetések -tartalmazza a forgalmi adót is, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Külföldi gyakorlati képzés adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünkhöz tartozó, részben önálló szakiskola gazdálkodási feladatait is ellátjuk. Aszakiskola alapítványi pályázaton külföldi szakmai gyakorlati foglalkoztatásra (a nyári gyakorlati idő letöltésére) támogatást nyert utazásra, biztosításra, megélhetési költségekre, a kedvezményezettek és a kísérők tekintetében is. A diákok adómentesen a minimálbér 10%-át kapják itthon a gyakorlati oktatás során végzett munkájukért, az étkeztetésért a nyersanyagnorma 50%-át kell előre fizetniük az iskola részére. Akollégiumi elhelyezés itthon ingyenes. A kísérők megkapják itthon az étkezési utalványt, vagy a természetbeni étkeztetést veszik igénybe a helyi konyhán. Helyes-e, ha a kísérő pedagógus a szállás, a biztosítás költségeiről számlát hoz az iskola nevére? Amennyiben az utazás saját gépkocsival történik, akkor az üzemanyagköltséget az APEH-normával vagy az üzemanyag számlája alapján +3 Ft/km öszszeggel számoljuk el. Ha a tömegközlekedést veszi igénybe, az intézmény nevére szóló számlát fizetjük ki részére. Az étkeztetése a külföldi napidíj elszámolásával megoldott. A külföldi gyakorlati munkavégzés esetén nem tudjuk, mi a helyes eljárás a diákok költségeinek elszámolhatóságát illetően. Ez esetben is felvetődik az utaztatás, a biztosítás, a helyi közlekedés, a szállás, az étkeztetés költsége. Mi számolható el a diákok részére adómentesen, és mely költségek minősülnek adóköteles kifizetésnek? A gyakorlati képzés helye Németország.
Részlet a válaszából: […] ...Az egyezmény 20. cikkének (2) bekezdése alapjánNémetországban adómentes az ott szakmai gyakorlaton lévő magyar illetőségűtanulók juttatása. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezek a juttatásokMagyarországon már nem adóztathatók. A kísérők juttatása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.