26 talált cikk a bevételek , elszámolás , önkormányzat , juttatás kifejezésre

Kérdés: Költségvetési-államháztartási számvitel kapcsán ezekben a napokban élesen vetődik fel a pénzügyi teljesítést nem igénylő természetben kapott adományok elszámolása. Kérem ennek tételes könyvelését mind a fenntartónál (pl. önkormányzat), mind pedig az intézménynél (pl. SzGyF fenntartású idősotthon) tételesen és részletesen – lehetőleg egy konkrét példán keresztül – bemutatni szíveskedjenek. Kérem, hogy a példában a működési költségként elszámolandó (pl. fertőtlenítőszerek, maszkok stb.) és a tárgyi eszközök (pl. lélegeztetőgép stb.) esetére legyenek kedvesek kitérni. Fontos, hogy a fenntartói és az intézményi oldal teljes körű kontírozásait is részletesen megismerhessük. Azt a megoldás is szeretnénk látni, amikor a fenntartó önkormányzat kapja az eszközöket a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.). Továbbá szeretnénk tisztán látni a gazdasági esemény kezelését akkor is, ha nem az önkormányzat, hanem közvetlenül az intézmény kapja ezeket az eszközöket, ugyanígy a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.).

Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?

Kérdés: Államháztartási számvitellel kapcsolatosan kérném a segítségüket. Nemzetiségi önkormányzatunk karácsonyi csomagot adományozott családok részére. A felmerült kiadásokat természetbeni juttatásként, egyéb dologi kiadásra számoltuk el, és a 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkcióra szerettük volna könyvelni, azonban ezt a 1247-es szektorra nem tudtuk kiválasztani. Jelenleg a 011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége kormányzati funkción szerepeltetjük a felmerült ráfordításokat. Elfogadható-e így a számviteli elszámolásunk?

Kérdés: 1. Az önkormányzat intézménye – mely 2016. december 31-éig ellátta az általános iskola működtetési feladatait is – 2017. január 1-jétől megállapodást kötött a KLIK-kel a fűtési, karbantartási feladatok ellátására. A feladatellátásról szóló megállapodást a képviselő-testület is jóváhagyta. A megállapodás szerint az intézmény foglalkoztatja a munkavállalót, fizeti a foglalkoztatással kapcsolatban felmerült költségeket (munkabér és annak terhei, illetve egyéb foglalkoztatással kapcsolatos költségek), amelyet arányosan megosztja az intézmény és a KLIK egymás között úgy, hogy mindkét fél a foglalkoztatással kapcsolatosan felmerülő költségek rá eső részét viseli (a fűtő és a karbantartó nemcsak az iskolának dolgozik, hanem a munkaidejük másik részét az intézmény által üzemeltetett egyéb helyeken látják el, pl. óvoda, orvosi rendelő stb.). Ez annyit jelent, hogy a karbantartó munkaidejéből napi két órára, a fűtő munkaidejéből (október 15-től április 15-ig) napi 6 órára jutó munkabért és közterheket a KLIK havonta megtéríti. Az intézmény költségvetésében kiadási előirányzatként megtervezésre került a dolgozók teljes munkaidejének bér- és egyéb költsége, valamint bevételi előirányzatként a KLIK-által megtérített arányos összeg bevétele is. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos személyi juttatásokat és egyéb munkáltatót terhelő kiadásokat, illetve a KLIK által havonta megállapodás alapján elszámolási kötelezettséggel átvett pénzeszközt, amely a rá eső arányos rész? A?"közös" foglalkoztatást az áfa szempontjából úgy minősítettük, hogy nem tartozik bele az adó alapjába, tehát nem számlázzuk, nem számítunk fel áfát, figyelemmel az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésre. Helyes az áfamegítélésünk?
2. A fűtési és karbantartási feladatok ellátásához kapcsolódóan dologi kiadások is felmerülnek az intézménynél (fűtőanyag, karbantartási anyag stb.). Ezek beszerzésével kapcsolatos részletes szabályokat szintén a megállapodás tartalmazza (pl. beszerzésre vonatkozó keretösszegek, KLIK részéről engedélyezési, jóváhagyási eljárások stb.). Az intézmény kifizeti a számlákat, és tovább-számlázza a KLIK részére. A beszerzés során felszámított áfát az intézmény levonja, a továbbszámlázáskor pedig felszámítja. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a kiadásokat és bevételeket? Helyes-e az áfamegítélésünk?
3. Az önkormányzat "saját" költségvetésén belül ez bizonyos keretet biztosít arra, hogy az általános iskolások uszodabelépőjéhez, egyes tanulmányi versenyek díjaihoz stb. hozzájáruljon. Az elszámolás úgy történik, hogy vásárlási előleget biztosít az önkormányzat az iskola megbízott dolgozójának, amelyből fedezik a kiadásokat. Az önkormányzat nevére szóló számla alapján számolnak el az előleggel. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a kiadást?

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.

Kérdés: Önkormányzatunk piactér felújítására, fejlesztésére nyert pályázatot. A pályázaton úgy szerepeltettük, hogy a fejlesztéshez kapcsolódó áfát nem igényeljük vissza. Jelenleg a piaci tevékenység után helypénzt szedünk nettó összeg + áfatartalommal. A koordináló szerv szerint nem lehet csak a fejlesztési részt leválasztani a jelenlegi és későbbi működtetésről. Két lehetőséget látunk a megvalósításra.
1. A pályázatunkat módosítjuk nettó finanszírozásra, és visszaigényeljük a fejlesztés áfatartalmát (az áfaösszeg finanszírozása a probléma).
2. A saját bevételi rendeletünket módosítjuk, töröljük a piactartási tevékenység utáni bevételeket, így a tevékenységnek nincs árbevétele, és marad a fejlesztés bruttó támogatása.
Lehetséges-e a választási lehetőség?

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?

Kérdés: Több önkormányzat a szociális alapellátási és gyermekjóléti szolgálati feladatainak közös megvalósítására Család- és Gyerekjóléti Intézményi Társulást hozott létre. A feladatellátást a társulás intézménye, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. Mindkét szerv önálló költségvetéssel rendelkezik. Az állami támogatást a székhely önkormányzat kapja meg nettósítva. Ő az éves normatíva 12-ed részét havonta bruttó módon, pénzforgalommal átadja a társulásnak. A társulás a nettósítási különbözetet (Kincstári adatközlője alapján) szintén pénzforgalommal visszautalja az önkormányzatnak. Ez a "pénzjáratás" megengedett? A társulás sem a bruttó, sem a nettósítási különbözettel csökkentett normatívát nem adja tovább pénzforgalmilag az intézményének, amely az általa számlázott működési díj bevételéből fedezi a költségeit. A társulás B16 rovaton veszi be a támogatást, majd K915 rovatot használva utalja vissza a nettósítási különbözetet. Kérem, véleményezzék a szervek gazdaságossági működését, könyveléstechnikai tevékenységét, jogszabályi hivatkozással alátámasztva!

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként ellátjuk két – gazdasági szervezettel nem rendelkező – intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait. Hozzánk tartozik a gyermekétkeztetés az iskolákban, óvodákban, a megrendelés, számlázás, térítésidíj-beszedés, hátralékok kezelése, felszólítás, illetve a közoktatási intézmények üzemeltetési feladatai, néhány önkormányzati, most nem közoktatási intézményként működő épület (magániskola működik benne, illetve jelenleg üres, felújítások során oda szoktak kiköltözni a felújítandó iskolából) üzemeltetése. A könyvelés során a központban dolgozók bérét, illetve a felmerülő kiadásokat a két gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény (óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény) által használt cofogra, illetve az üzemeltetett közoktatási intézményekhez (általános iskola, gimnázium, kollégium) kapcsolódó működtetési cofogra könyveljük. Az intézményi étkezéshez kapcsolódó cofogra csak a vásárolt élelmezést, a melegítőkonyhán dolgozók bérét, illetve az étkezési térítési díjak bevételét könyveljük a MÁK elvárásnak megfelelően. 2017. január 1-jétől a közoktatási intézmények üzemeltetési, működtetési feladatai átkerülnek az államhoz. Intézményünknél marad az étkezés, illetve a két gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény pénzügyi-gazdasági feladatai, valamint néhány önkormányzati épület üzemeltetése. 2017-től a központban dolgozók bérét és egyéb kiadásait milyen kormányzati funkcióra és szakfeladatra kell könyvelni?

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)