7 talált cikk a határidő , nyilatkozat , juttatás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy munka elvégzésére egy vállalkozóval. A megkötött szerződésben szerepel, hogy "Teljesítési határidő: 2021. szeptember 30.". A megkötött szerződésben szerepel továbbá, hogy a "vállalkozó az igazolt teljesítést követően, annak alapján – a teljesítési igazolás kézhezvételét követő 8 napon belül – állít ki számlát". Továbbá szerepel az is, hogy a teljesítés-igazolásra nyitva álló határidő 15 nap. Ez alapján kiállításra került 2021. 10. 14-én egy teljesítésigazolás, melyben szerepel, hogy a vállalkozó a munkát elvégezte, az átadás-átvétel megtörtént, és a számla benyújtható. A vállalkozó a számlát kiállította az alábbi dátumokkal: számla kelte: 2021. 10. 14.; teljesítés időpontja: 2021. 10. 14.; fizetési határ-idő: 2021. 11. 14. A vállalkozónak mikori teljesítési dátumot kellene szerepeltetnie? Önkormányzatunk véleménye alapján a jó dátum 2021. 09. 30. lenne, de a vállalkozó nem ért egyet velünk.

Kérdés: Önkormányzatunk 2020 decemberében szerződést módosított az (akkor áfás és katás) egyéni vállalkozóval, mely szerint az egyéni vállalkozó a 2021. év folyamán a szerződésben vállaltakat továbbra is teljesíti. A vállalkozó 2020 decemberében a NAV felé jelezte, hogy az áfakötelezettség tekintetében az alanyi adómentességet választja a 2021. évre. Az önkormányzatot nem tájékoztatta a változásról. Az egyéni vállalkozó a 2021. január 1-jétől hatályos Katv. 32/E. §-ának (2), valamint a 13. §-ának (2) bekezdései értelmében nyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat felé, pedig a kata jogállásában nem történt változás. Az egyéni vállalkozó 3 millió forint feletti szolgáltatást nyújtott az önkormányzat részére.
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?

Kérdés: 2014. február elsején lesz meg a 40 éves munkaviszonyom, és 2013. novemberben benyújtottam a kérvényt a munkáltatómnak. Helyesen járt-e el a munkáltatóm, amikor azzal a kéréssel fordultam hozzá, hogy szeretnék a nők 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjba menni, ezért a törvények értelmében kértem a felmentésem a munka alól, a munkáltató azonban nem mentett fel? A munkáltató közös megegyezéssel szeretett volna engem elküldeni nyugdíjba. Én ebbe belementem, közös megbeszélés alapján 1 hónap felmentést kaptam a munkáltatótól, aki ezután a béren kívüli juttatásból és a túlórából is kihagyott. Önök szerint miért ragaszkodik a munkáltató a közös megegyezéshez, és miért nem fogadta el a felmentésem?

Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?

Kérdés: Pedagógusszakkönyv-vásárlás ügyében kérnék segítséget. Idén a pedagógus-szakirodalom kikerült az adómentes juttatások köréből (4000 Ft/fő/év), viszont költség elszámolása lehetséges. Emiatt a számfejtésnél a 100% költség beállításával a teljes összeg adó- és járulékmentesnek minősül, nettó 4000 Ft kerül kifizetésre. (Ha nem számolunk el költséget, akkor a bruttó 4000 Ft-ból 2456 Ft-ot kap a pedagógus, a munkáltatónak pedig 1080 Ft járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.) A MÁK szerint a költségelszámolás a járható út, mégpedig a dolgozó nevére kiállított számla segítségével, melyet a dolgozó köteles 5 évig megőrizni. A munkáltató felé nem köteles elszámolni a számlával. Kérdésem a következő: Ha 100%-ot számolunk el költségként, igaz-e, hogy a későbbiekben a pedagógus nem választhatja a megbízási díjak kifizetésénél a 10%-os költségelszámolást? Vagy két különböző dologról van szó? Tehát önálló tevékenységből származó bevételnek vagy nem önálló tevékenységből származó bevételnek számít a pedagógus-szakirodalomra kifizetett összeg?

Kérdés: Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?