Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...árat nem határoztak meg, akkor a c) pont alapján szokásos haszonnal növelt önköltségi árral lehet meghatározni az adó alapját.Az ételjuttatás – munkavállaló által meg nem fizetett – értékét a munkavállalók nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?
Részlet a válaszából: […] ...napjától az előhasi állat átminősítéséig felmerült költségeket,– a trágya eltávolításának költségei a gyűjtőhelyre kijuttatásig terhelik az adott állattenyésztési ágazatot, és minősülnek az adott telep, illetve a telepen tartott állatok ágazati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz előállítása során felmerült költségként kell figyelembe venni:– a közvetlen anyagköltséget;– a közvetlen személyi juttatási költséget;– a közvetlen személyi juttatási költségek járulé­kait, szociális hozzájárulási adót;– az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Start munkaprogram

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban felmerült költségek könyvelése a következő:– az előállítással összefüggő ráfordítás elszámolása (személyi juttatás, munkáltatót terhelő járulék, készletbeszerzés, különféle egyéb kiadás)= közgazdasági osztályozás szerintT 51-57 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Önkormányzat által termelt mezőgazdasági termékek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk teljes mértékben támogatásból mezőgazdasági termékeket állít elő. Ha a támogatási részt levesszük, az így megtermelt termékek önköltsége nulla lesz. A megtermelt termék (zöldség) egy részét saját konyhának szeretnénk átadni, a megmaradó részt értékesítjük, illetve szociális juttatásként használjuk fel. A konyhát nem az önkormányzat, hanem egy általa alapított költségvetési szerv üzemelteti.
Milyen áron és hogyan adjuk át az így megtermelt zöldségeket (térítésmentesen vagy számlázva)? Hogyan történik ennek a számviteli, könyvviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...– K 41331   – Készletfelhasználás T 41331 – K 251   – Térítésmentes átadás (szociális juttatás) T 41331 – K 59832 T 59832 – K 251 – Termékértékesítés miatti készletfelhasználás T 4123 ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Testvérváros polgármesterének vendéglátogatása

Kérdés: Egy önkormányzat saját üdülőjében egy hétre vendégül látja egyik testvérvárosának polgármesterét és családját. Milyen főkönyvi számlára kell könyvelni a kifizetést, és milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás,szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak,ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám,hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Saját előállítású készlet

Kérdés: Önkormányzatunk saját maga termeli meg a zöldségféléket saját konyhájára. Kérdésem, hogyan kerülhet be a készletek közé, és milyen értékkel kell ezt nyilvántartanunk?
Részlet a válaszából: […] ...készletként kell a könyveikbenmegjeleníteni. Az előállítással, zöldségtermesztéssel kapcsolatos mindenköltséget, személyi juttatást, a munkáltatót terhelő járulékot,készletbeszerzést és egyéb kiadást a megfelelő dologi kiadások között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Közfoglalkoztatás útján a saját konyha részére előállított élelmezési nyersanyagok számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünk önállóan működő költségvetési szerv. Az önkormányzat konyháját üzemelteti, amely keretében ellátja az óvodai és iskolai étkeztetést, de a szabad kapacitást kihasználva "külső" megrendelésre is főz. Áfaalany, negyedéves bevallásra kötelezett. A közfoglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók, akiket az intézmény foglalkoztat, az önkormányzat tulajdonában lévő földterületen – kizárólag saját konyha részére – zöldségféléket termelnek. Az önköltség-számítási szabályzat alapján megállapítjuk az előállított termék egységre jutó önköltségét (munkabér, járulék, vetőmag, gépi munka stb.), és ennek alapján belső számviteli bizonylattal dokumentáljuk a megtermelt mennyiséget, amelyet külön átadás-átvételi bizonylat alapján (mennyiség és érték feltüntetésével) átadunk a konyha részére. A konyha a készletet bevételezi. Milyen pénzforgalmi helyesbítő tételeket kell könyvelni a készletmozgással egy időben? Kell-e könyvelni a konyha költséghelyen az "élelmiszer-vásárlást" dologi kiadásként, és ezzel egy időben a 011300. Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése szakfeladaton az önköltségi áron megállapított bevételt? A fenti könyvelési tétel módosítaná az áfabevallás levonható, illetve befizetendő adó sorait is.
Részlet a válaszából: […] ...ingyenes termékátadásnak minősül, aminek az előzetesen felszámítottadója nem helyezhető levonásba. A természetbeni juttatásként (cafeteria) asaját dolgozóknak ingyen adott étkeztetés áfája szintén nem helyezhetőlevonásba. Ha ilyen tételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.