11 talált cikk a költségtérítés , nyilatkozat , szja , juttatás kifejezésre

Kérdés: Jogosultak-e a munkába járás költségtérítésére azok a munkavállalók, akik elektromos autóval járnak munkába? Más-e az adójogi meg-ítélése annak az esetnek, ha a munkavállaló adott esetben ingyenesen tölti az elektromos autóját? A nyilatkozaton kívül terheli-e más bizonylatolási kötelezettség a munkavállalót a felmerült költséggel kapcsolatban (áramszámla stb.)?

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?

Kérdés: A 189. lapban megjelent 3582. sz. kérdésre kiegészítésként szeretném megkérdezni, hogy ha külső személyi juttatásként kell elszámolni a külföldi előadó meghívásával kapcsolatos költségeket (konkrétan: repülőjegy, szállásköltség), akkor hogyan kell a személyi jövedelemadót vagy a járulékokat számfejteni? Milyen bizonylatok, igazolások bekérése szükséges ehhez? Amennyiben további "juttatásként" pl. városnéző buszra vásárolunk neki jegyet, esetleg vendégül is látjuk (éttermi fogyasztás), akkor az intézményünk nevére szóló számlát milyen főkönyvi számra könyvelhetjük?

Kérdés: Helyi önkormányzat esetében döntés született arról, hogy a helyi önkormányzati képviselők juttatásaiként az internetszámlát (saját nevükre szólót) az önkormányzat megtéríti. Kérdésem, hogy az internet-költségtérítést szükséges-e feladni számfejtésre – állományba nem tartozók juttatásaiként – ebben az esetben, és van-e adó-, illetve járulékvonzata az önkormányzat részére, vagy sem? Több esetben kezelik úgy a könyvelők, hogy automatikusan az 52226-os főkönyvi számlaszámra könyvelik, számfejtés nélkül.

Kérdés: Intézményünk a tantestület döntése alapján pedagógus-szakkönyv biztosítását a következőképpen oldotta meg: a pedagógus az intézmény nevére szóló számlát kért a könyvről, mely könyvet leltárba vette az intézmény könyvtára, majd a pedagógus használatába adta. A fentiek alapján a dolgozónak adó-, járulékfizetési, illetve -bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Szeretnénk tudni, hogy helyesen jártunk-e el?

Kérdés: Pedagógusszakkönyv-vásárlás ügyében kérnék segítséget. Idén a pedagógus-szakirodalom kikerült az adómentes juttatások köréből (4000 Ft/fő/év), viszont költség elszámolása lehetséges. Emiatt a számfejtésnél a 100% költség beállításával a teljes összeg adó- és járulékmentesnek minősül, nettó 4000 Ft kerül kifizetésre. (Ha nem számolunk el költséget, akkor a bruttó 4000 Ft-ból 2456 Ft-ot kap a pedagógus, a munkáltatónak pedig 1080 Ft járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.) A MÁK szerint a költségelszámolás a járható út, mégpedig a dolgozó nevére kiállított számla segítségével, melyet a dolgozó köteles 5 évig megőrizni. A munkáltató felé nem köteles elszámolni a számlával. Kérdésem a következő: Ha 100%-ot számolunk el költségként, igaz-e, hogy a későbbiekben a pedagógus nem választhatja a megbízási díjak kifizetésénél a 10%-os költségelszámolást? Vagy két különböző dologról van szó? Tehát önálló tevékenységből származó bevételnek vagy nem önálló tevékenységből származó bevételnek számít a pedagógus-szakirodalomra kifizetett összeg?

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?

Kérdés: 2010. január 1-jétől a polgármesteri költségátalány az összevont adóalapba tartozó juttatás, amennyiben nem számolnak el számlával vele szemben. Mik számolhatók el polgármester esetén? Hogyan kell ezt szabályozni?

Kérdés: Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?