Polgármesterek öregségi nyugdíja, közszolgálati járadéka I.

Kérdés: Főállású polgármesterünk a következő választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba szeretne vonulni az 1994. évi LXIV. tv. alapján. 1990-94 között országgyűlési képviselő volt, majd 1994-től főállásban a megyei közgyűlés alelnöke, 1998-tól ugyanott tanácsnok, 2002-től 2005-ig ismét alelnök. 2005 óta folyamatosan városunk polgármestere. Kérdésünk, hogy jogosult-e a hivatkozott jogszabályban meghatározott korkedvezményre? (Jelenleg 54 éves.)
Részlet a válaszából: […] ...a) pont esetén akkor is, ha aválasztáson nem volt polgármesterjelölt -, végkielégítésként háromhaviilletményének megfelelő összegű juttatás illeti meg; továbbá részére az újképviselő-testület további háromhavi illetménynek megfelelő juttatást adhat. Eza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.törvény (Ktv.) 49/F. §-a szabályozza 2010-től a köztisztviselőkcafeteriajuttatásait, annak keretösszegét, az arra való jogosultságfeltételeit. A Ktv. 49/F. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem a havi minimálbér összegét, úgy a szolgálati időtekintetében sem éri hátrány a később nyugdíjba vonulót.A béren felüli juttatások közül az étkezési hozzájárulásmunkaidővel arányosan illeti meg a munkavállalót, azonban az intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Szülési szabadság időtartamára járó juttatások köztisztviselők esetében

Kérdés: Köztisztviselőnk várhatóan 2009. április 3-án fog szülni. Dolgozónk 2009. március 13-ig szeretne dolgozni. Március 16-tól kezdi meg a szülési szabadságát. A szülési szabadság időtartama alatt milyen különjuttatások és milyen mértékben járnak neki (étkezési utalvány, ruházati költségtérítés, 13. havi illetmény)? GYES és GYED ideje alatt jár-e neki valamilyen különjuttatás?
Részlet a válaszából: […] A szülési szabadság időtartamára a köztisztviselőt nemilletmény, hanem – társadalombiztosítási ellátásként – terhességi-gyermekágyisegély illeti meg. A Ktv. 49/F. §-a szabályozza az étkezéshez nyújtotttámogatás formáit, összegét és a jogosultsági feltételeket....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Prémiumévek program

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony megszűnésekor már nem jár felmentési idő,végkielégítés. A Pép-tv. csupán annyit rögzít, hogy ha a résztvevő a 24. havijuttatás kifizetését megelőzően az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonytlétesít "nem közszférába tartozó" [4. § (8) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Szóróajándékok szétosztása esetén keletkező közteher-fizetési kötelezettség

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes a kifizető általa) üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széleskörében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének -ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szólótörvény hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Elhunyt díszpolgár temetési költségének átvállalása

Kérdés: Az önkormányzat átvállalta elhunyt díszpolgára temetési költségét az elhunyt hozzátartozójától (a számla az önkormányzat nevére szól). Milyen jogcímen kell elszámolni a jelzett kiadást? Keletkezik-e adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak vagy az elhunyt hozzátartozójának?
Részlet a válaszából: […] ...az érdekvédelmi szervezettől az elhunyt házastársavagy egyenes ágbeli rokona részére folyósított temetési segély minősüladómentes juttatásnak.Amennyiben tehát az önkormányzat elhunyt díszpolgáránaktemetési költségeit kívánja állni, azt nem teheti meg adómentesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.