6 talált cikk a letét , szja , magáncélú használat , juttatás kifejezésre

Kérdés: Vásároltunk a cég nevére szóló számlán bizonyos fajta feltöltőkártyát, ami az üzlettől kapott tájékoztatás szerint egy interneten keresztüli telefonhasználat (a számlán 8471-es Vtsz.). Ennek az internetnek a használatát előzőleg megfizették, és a most külön vásárolt feltöltőkártya csak telefonhasználatra jó. Kérdésünk, hogy ebben az esetben áfa, szja, illetve eho vonatkozásában hogyan járunk el helyesen? Az áfát visszaigényelhetjük? Hiszen nem 64.10.11-es, 64.10.12-es, illetve 64.10,13-as telefonhasználatról beszélünk, és nem is adóztatjuk meg. Esetleg telefonhasználatként kezeljük, és – magánhasználatot feltételezve – az áfával növelt összeg 20%-a után befizetjük az szja-t és az ehót?

Kérdés: Intézményünk a szociális gondozóként foglalkoztatott alkalmazottai részére helyi utazási bérletet biztosít, mert az a napi munkavégzésükhöz szükséges.

Kérdés: A polgármesteri hivatal telefonjait az alkalmazottak magáncélra is használhatják úgy, hogy a magánbeszélgetéseket egy előhívó szám alkalmazásával lehet kezdeményezni. Ezzel a módszerrel elkülönítjük a hivatali és a magánbeszélgetések költségeit. A magánbeszélgetések költségét azonban nem teljes egészében téríttetjük meg a dolgozóval, a magáncélú beszélgetések havi költségéből az 5000 forintot meghaladó részt kell megfizetniük. Adóköteles-e ez a juttatás, vagy alkalmazható a csekély értékű ajándékoknál érvényesülő adómentesség?

Kérdés: 1. Költségvetési szervként tevékenykedünk, uszodabérletet vettünk dolgozóink részére, terheli-e valamilyen adó-, járulékkötelezettség szervezetünket a bérlet vonatkozásában? 2. Vidékről járó munkavállalónk részére éves autópálya-matricát kifizethetünk-e, illetve milyen kötelezettség terheli szervezetünket az ilyen jellegű kifizetés esetében?

Kérdés: Az intézet személygépkocsiját az intézet igazgatója magáncélból (munkába járásra) is használhatja. Az útnyilvántartás alapján kimutatott magáncélú használat miatt az igazgató minden hónapban térítést fizet az intézetnek. Az intézethez több vidéki intézmény is tartozik, olyanok is, amelyek autópályán közelíthetők meg. Miután az igazgató rendszeresen (előfordul, hogy heti több alkalommal is) látogatja az intézményeket, az említett autópálya használatára jogosító éves bérletet (matricát) vásárolt az intézet. Kérdésünk, hogy emiatt keletkezik-e adókötelezettsége valakinek.

Kérdés: A helyi utazási bérlet használata szorosan összefügg a munkavégzési kötelezettség teljesítésével (kézbesítő). A munkáltató nevére szóló számla mellett milyen adózási kötelezettség van? Mi a helyzet abban az esetben, ha a bérlet árának a felét a dolgozó fizeti meg, a másik felét pedig a munkáltató?