4 talált cikk a saját konyha , adóalap , jövedelem , juttatás kifejezésre

Kérdés: A korábban önkormányzati fenntartású iskolánk 2013. január 1-jétől állami fenntartású lett. A pedagógusok január 1-jétől az új fenntartó intézménnyel állnak jogviszonyban. Iskolánkban saját konyha működik. Kérdésünk, hogy az új fenntartó intézmény biztosíthatja-e béren kívüli juttatásként a pedagógusok étkeztetését?

Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]

Kérdés: A Megyei Közgyűlés 2011 februárjában döntött az intézményei átszervezéséről. 2011. május 1-jétől a közgyűlés beolvadással megszüntetett négy egészségügyi intézményt, melyeknek a Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház a jogutód intézménye, és a megszűnő intézmények a kórház telephelyei lettek. A megyei kórházban mint központban az élelmezési szolgáltatást, kiszervezett tevékenység keretén belül, külső intézet látja el mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában. A négy telephelyen azonban saját konyhát üzemeltetnek, amely biztosítja az étkeztetést az ellátottak és alkalmazottak részére. A dolgozók részéről fizetendő étkezési díj a kiszervezett és a saját konyhai étkezés esetében telephelyenként is más és más pénzösszegbe kerül. A fentiekkel kapcsolatban kérdéseink: - Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem áll-e fenn a fentiek miatt? - Egy intézményen belül megvalósulhat-e az, hogy egy tevékenység kiszervezettként és sajátként is üzemel, illetve a dolgozók által térített étkezési díj összegét lehetséges-e telephelyenként meghatározni, vagy egységesíteni kell? Követelmény-e, hogy az étkeztetés a telephelyeken is kiszervezett tevékenység legyen, és az alkalmazottak részére egységes térítési díjat kell-e meghatározni?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel. Saját konyhát üzemeltetünk. Dolgozóink az étkezésért a nyersanyagnorma + 25% áfát fizetik meg étkezési térítési díj címén (pl. ebéd 205 Ft + 51 Ft áfa). Mivel ez így kedvezményes étkeztetés (rezsiköltséget nem teszünk rá), helyesen járunk-e el akkor, ha a normaköltség x 60% rezsi = 205 x 60% = 123 Ft után fizetjük meg mint munkáltató a 25% szja-t? Természetesen ezt a Magyar Államkincstárnak dolgozónként lejelentjük, és az adó átutalásáról ők intézkednek.