14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat a házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés feladatra több önkormányzattal együtt társulást hozott létre. A társulás intézménye látja el a feladatot, számlázza a térítési díjakat az ellátottaknak. A szociális szolgáltatásról szóló rendelet alapján megállapodást köt az önkormányzat és az intézmény, hogy az önkormányzat a térítési díjat pl. 50%-ban átvállalja az ellátottaktól. A megállapodás alapján az intézmény a térítési díj 50%-át kiszámlázza az önkormányzatnak, a térítési díj másik felét pedig az ellátottnak. Az önkormányzat felé kiszámlázott, átvállalt 50% térítésidíj-bevételt az intézmény átvett pénzeszközként könyveli le a B16 rovatra. Az önkormányzatnál kiadásként a K506 rovaton jelenik meg a tétel. Az ellátottnak áfásan számlázott a díj, az önkormányzatnak kiszámlázott "hozzájárulás" összege áfa hatályán kívüliként szerepel. Az átvállalt térítési díjat az intézménynél nem a B405-re, az önkormányzatnál pedig K48-ra kellene könyvelni? Az önkormányzat által átvállalt térítési díj számláját nem ugyanúgy áfásan kellett volna kiállítani, mint az ellátott által fizetendő térítési díjat?
2. cikk / 14 Táboroztatás költségei
Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, mi is, illetve a költségvetési szerveink is pályázati támogatásokat nyertünk el gyerekek táboroztatására. Általában a táboroztatással felmerült költségeket (mint szállás, étkezés) az ellátottak juttatásai soron szoktuk könyvelni, viszont nem mindig fedezi a pályázati támogatás, ezért a költségvetésünkből fedezzük a különbözetet. A támogatói okirat szerint (költségvetés) viszont csak személyi juttatásokon vagy dologi kiadásokon tudunk költségeket elszámolni. Ebben az esetben a táborozáshoz kapcsolódó szállást, étkezést egyéb dologi kiadásokon könyvelhetjük-e, vagy inkább reprezentációs költségre? Mivel gyerektáboroztatásról van szó, ezért inkább a dologi kiadásokon belül tartanánk megfelelőnek. Jól gondoljuk?
3. cikk / 14 Funkciókód, szakfeladat
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként ellátjuk két – gazdasági szervezettel nem rendelkező – intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait. Hozzánk tartozik a gyermekétkeztetés az iskolákban, óvodákban, a megrendelés, számlázás, térítésidíj-beszedés, hátralékok kezelése, felszólítás, illetve a közoktatási intézmények üzemeltetési feladatai, néhány önkormányzati, most nem közoktatási intézményként működő épület (magániskola működik benne, illetve jelenleg üres, felújítások során oda szoktak kiköltözni a felújítandó iskolából) üzemeltetése. A könyvelés során a központban dolgozók bérét, illetve a felmerülő kiadásokat a két gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény (óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény) által használt cofogra, illetve az üzemeltetett közoktatási intézményekhez (általános iskola, gimnázium, kollégium) kapcsolódó működtetési cofogra könyveljük. Az intézményi étkezéshez kapcsolódó cofogra csak a vásárolt élelmezést, a melegítőkonyhán dolgozók bérét, illetve az étkezési térítési díjak bevételét könyveljük a MÁK elvárásnak megfelelően. 2017. január 1-jétől a közoktatási intézmények üzemeltetési, működtetési feladatai átkerülnek az államhoz. Intézményünknél marad az étkezés, illetve a két gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény pénzügyi-gazdasági feladatai, valamint néhány önkormányzati épület üzemeltetése. 2017-től a központban dolgozók bérét és egyéb kiadásait milyen kormányzati funkcióra és szakfeladatra kell könyvelni?
4. cikk / 14 Tábori gyermekétkeztetés
Kérdés: Német önkormányzatunk pályázott az iskolás gyerekek nyári táboroztatására. Az étkezésüket hová kell könyvelni, és van-e fizetési kötelezettsége utána az önkormányzatnak?
5. cikk / 14 Dolgozók részére természetben biztosított étkezés adózása és könyvelése
Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk, illetve az intézményeink vásárolt étkezésként a megvásárolt élelmiszert biztosítják ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?
6. cikk / 14 Vállalkozásba adott gyermekétkeztetés
Kérdés: Önkormányzatunknak nincs konyhája, ezért a gyermekétkeztetést vállalkozásba adta. Hogyan történik a vállalkozásba adott gyermekétkeztetés számviteli elszámolása?
7. cikk / 14 Gólyabáli ellátás adó- és járulékkötelezettsége
Kérdés: Egyetemünk diákjait kollégiumban szállásolja el. Ezzel kapcsolatban kollégiumi díjat szed be a diákoktól. Évfolyam végén a pénzmegtakarításból (a kollégiumi díjból) a diákok "bográcsos bulit" rendeznek, és ehhez megvásárolják a hozzá való élelmiszereket (húst, zöldséget, fűszereket stb.), italokat, amik több tízezer forintot is kitesznek. Kérdésem, hogy ez a vásárlási számla szja- és járulékköteles-e, vagy vásárolt élelmezés alatt el lehet-e számolni? Kérdésem továbbá, hogy a "szokásos" gólyabáli ellátás vásárolt élelmezésben elszámolható-e, vagy ezt is adó és járulék terheli (1,19-szerese után)? (Ennek költségei az egyetemet terhelik, a diákok nem fizetnek semmilyen költséget!)
8. cikk / 14 Kedvezményes étkezés számviteli elszámolása
Kérdés: Hogyan történik a polgármesteri hivatal gazdasági szervezeténél az önállóan működő költségvetési szerv ingyenes és kedvezményes normatív étkeztetésének számviteli elszámolása? Milyen esetben kell az 583. Önkormányzatok által folyósított főkönyvi számot alkalmazni?
9. cikk / 14 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: A Megyei Közgyűlés 2011 februárjában döntött az intézményei átszervezéséről. 2011. május 1-jétől a közgyűlés beolvadással megszüntetett négy egészségügyi intézményt, melyeknek a Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház a jogutód intézménye, és a megszűnő intézmények a kórház telephelyei lettek. A megyei kórházban mint központban az élelmezési szolgáltatást, kiszervezett tevékenység keretén belül, külső intézet látja el mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában. A négy telephelyen azonban saját konyhát üzemeltetnek, amely biztosítja az étkeztetést az ellátottak és alkalmazottak részére. A dolgozók részéről fizetendő étkezési díj a kiszervezett és a saját konyhai étkezés esetében telephelyenként is más és más pénzösszegbe kerül. A fentiekkel kapcsolatban kérdéseink: - Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem áll-e fenn a fentiek miatt? - Egy intézményen belül megvalósulhat-e az, hogy egy tevékenység kiszervezettként és sajátként is üzemel, illetve a dolgozók által térített étkezési díj összegét lehetséges-e telephelyenként meghatározni, vagy egységesíteni kell? Követelmény-e, hogy az étkeztetés a telephelyeken is kiszervezett tevékenység legyen, és az alkalmazottak részére egységes térítési díjat kell-e meghatározni?
10. cikk / 14 Étkeztetési támogatás könyvelése
Kérdés: Önkormányzatunknál önálló intézményként működik az ÁMK. Az óvodai és iskolai kedvezményes étkeztetésben részesülők után járó támogatást intézményfinanszírozásként adjuk át az ÁMK részére. Kérdésem, hogy az ÁMK-nál hogyan jelenik meg a könyvelésben az étkeztetési támogatás? Kell-e a támogatást könyvelni az 583224-es számlán, és ha igen, azt milyen módon?