Kötelezettségvállalás jogerős bírói ítélet alapján

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?
Részlet a válaszából: […] ...kiadásokat (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés, behajtási költségátalány), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Licenc meghosszabbítása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
Részlet a válaszából: […] ...a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban érvényesített, de a tárgyévet terhelő késedelmi kamat, kártérítési igény, bírósági költség,– a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott pénzügyileg rendezett támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása

Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
Részlet a válaszából: […] 1. A mérlegben történő kimutatáshoz bizonylatként elfogadható a bíróság jogerős határozata.2. Amennyiben a követelés megfizetésére, vagyis a jogerős határozat végrehajtására várhatóan nem kerül sor, akkor az Szt. és az Szt-vhr. vonatkozó előírásai szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.