Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
Részlet a válaszából: […] ...készüljön,– átvételi elismervényt készítsenek, és annak egy példányát átadják az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének, vállaljon felelősséget a letétbe helyezett értékekért,– ellenőrizze a pénzkezeléssel kapcsolatos teendőket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Maradványelszámolás

Kérdés: A költségvetési szerveknek a maradvány elszámolása során a költségvetési számvitelben a maradvány összegével azonos összegű kiadási előirányzatot kell képezni. Önkormányzatunknál a 2017. évi maradvány megállapításakor a finanszírozási bevétel közel 400 millió Ft nagyságrendben tartalmaz lekötött betét megszüntetését. Betétbontáskor az önkormányzatnál nem keletkezik ténylegesen bevétel, a B817 rovatra könyvelt finanszírozási bevétel egy korábban keletkezett bevétel fizetési számlára történő újbóli átvezetése. Mivel a maradványkimutatás nem a költségvetési év során keletkezett bevételek és kiadások különbözetét mutatja a betételhelyezés és betétbontás miatt, ezért a beszámolás évét követő évben – 2018. év – a költségvetési maradvány igénybevételekor nem a költségvetési évben ténylegesen keletkezett bevételi többlet igénybevételére lesz lehetőség. A betétbontás miatt a maradvány összege nagyobb, mint az önkormányzat tényleges pénzeszköze, ezért 2018. évben a maradvány elszámolása során olyan kiadási előirányzat képzésére kerülhetne sor, melynek pénzügyi teljesítésére tényleges forrás nem áll rendelkezésre, álláspontom szerint kötelezettség nem vállalható rá. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy milyen kiadási jogcím képzése javasolt? És a képviselő-testület részére hogyan vezessük le, hogy bár jelentős összegű a maradvány, de az nem osztható fel tényleges kiadási előirányzatra? Ha K513 Tartalékok rovaton szerepel, a képviselő-testület az év során fel szeretné osztani más kiadási rovatokra, azonban a kiadások teljesítésére nem lenne lehetőség, ezért erre az előirányzatra kötelezettséget sem lehetne vállalni. Ha K916 Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése rovaton képzünk előirányzatot, az év során itt sem lenne pénzügyi teljesítés.
Részlet a válaszából: […] A 2014. évi számviteli változások miatt a 2013. év végén rendezőtételeket kellett könyvelni. 2014. évben a B813. Maradvány igénybevétele rovaton teljesítésként elszámolandó maradványt a 36/2013. NGM rendelet 2014. december 31-én hatályos 10. §-ának (3) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Rovatrend

Kérdés: Költségvetési intézmény a NAV által átutalt szja 1%-ot melyik rovatkódon könyvelje (B16 vagy B65)?
Részlet a válaszából: […] ...ide nem értvea) az adományokat, segélyeket, felajánlásokat,b) a pártok és pártalapítványok támogatását, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásait,c) a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat,d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Hitelképesség megállapítása

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
Részlet a válaszából: […]  A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény(továbbiakban: Ötv.) 88. § (2) bekezdése rendelkezik a helyi önkormányzatadósságot kezelő éves kötelezettségvállalásának, azaz hitelképességének felsőhatáráról. A kérdésben feltett fogalmakkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Az alulfinanszírozásból származó pénzmaradvány elszámolása

Kérdés: Néhány intézményünk az elmúlt évben nem kapta meg a részére megállapított költségvetési támogatás teljes összegét. A ki nem utalt támogatások (2005. évi beszámoló 29. űrlap 16. sora) az intézmények 2005. évi költségvetési pénzmaradványát befolyásolják. Az alulfinanszírozás összegét – melyet a pénzmaradvány részeként képviselő-testület is elfogadott – a főkönyvben a T 4214 – Előző év(ek) költségvetési tartalékának elszámolási számláján könyvelték a K 4211 – Költségvetési tartalék elszámolási számlával szemben. Ez az előző évi alulfinanszírozás részünkre az idén kiutalásra került, amit a T 341 – K 4622 és a kapcsolódó tételekkel együtt könyvelték. Ez az elszámolási mód mindaddig egyértelmű volt, amíg a féléves beszámoló során nem értelmeztük újra és újra a PM tervezési útmutatóját és a SALDO Önkormányzati költségvetési szervek számviteli politikája és számlarendje 2006. évi kiadványában leírtakat. A SALDO kiadványban egyértelmű az elszámolás; a klasszikus alulfinanszírozás és annak főkönyvi rendezése. Nem egyértelmű, sőt zavaró a PM útmutatójában a 09. űrlap 25. sorához fűzött következő magyarázata: ".... Az 1251 szektorban az önkormányzati költségvetési szerv felügyeleti szervével kapcsolatos elszámolások (előző évben megállapított támogatások részbeni folyósításából eredő pótlás) bevételének teljesítési adata szerepelhet..." Ezt a PM-es értelmezést "támogatja a MÁK területi igazgatósága is. Mi viszont nem tudjuk, melyik a helyes eljárás, az előző évi egyéb kiegészítés, vagy a pénzmaradvány-átvétel. Ez utóbbi szerintünk azért nem "helytálló", mert a fenntartó nem maradványt, nem a pénzmaradványát adja át. Legyenek szívesek véleményükről tájékoztatni.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk kialakításakor arra törekedünk, hogy a válaszokminden esetben jogszabályi rendelkezésen alapuljanak. A kérdést egyértelműeneldönti, hogy a Pénzügyminisztérium által közzétett "Tájékoztató aköltségvetési szervek költségvetési előirányzatának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.