Ingatlanértékesítés áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság meg kíván vásárolni egy, az ingatlan-nyilvántartásban az adásvételi szerződés megkötésének napján még "kivett telephely" megjelölésű ingatlant. Az ingatlan tulajdonosa egy spanyolországi gazdálkodó szervezet. A – még az eladó tulajdonában lévő – ingatlanra a vevő kft. korábban saját beruházásban a vevő nevére szóló építési engedély alapján raktárcsarnokot létesített, amely elkészült, használatbavételi engedélyt kapott, és amelynek feltüntetése iránti kérelem az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzésre került (vagyis a felépítmény már eleve a vevő tulajdona, az ingatlan-adásvétel tárgyát kizárólag a földterület képezi). A fenti ingatlan adásvétele esetén az értékesítést terheli-e áfa, és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához azt szükséges megvizsgálni, hogy a kérdéses ingatlan tekinthető-e építési teleknek. Az építési telek fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 7. pontja határozza meg. E rendelkezés szerint építési telek: az olyana) telek, amely beépítésre szánt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Sportberuházás taokedvezménye

Kérdés: 2016. április 12-én lépett hatályba a Tao-tv. következő rendelkezése:
"22/C. § (6a) bekezdés: A (6) bekezdés a) és d) pontjaiban a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás
a) ...., vagy
b) a helyi önkormányzat törzsvagyonának részét képező ingatlanon valósul meg, és a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerül." Önkormányzati tulajdonú ingatlanon (korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) sportegyesület által (taotámogatás igénybevételével) létesített sportcélú felépítmény, vagy meglévő sportlétesítmény felújítása/bővítése alaphelyzet esetén a következőket kérdezném:
1. "A beruházás értékéről szóló megállapodás" rendelkezhet-e az önkormányzat által történő térítésmentes átvételről? Vagy a törvény ezen rendelkezése kizárólag ellenérték fejében történő átadást/átvételt (kvázi adásvételt) jelent?
2. Ez utóbbi esetben, hogyan, mi alapján kell az ellenértéket meghatározni? Van-e erre vonatkozóan jogszabályi rendelkezés?
3. Ezt a törvényi rendelkezést kell-e/lehet-e alkalmazni a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított beruházás (tehát fizikailag megvalósított, használatba vett, és a korábbi szabályozásnak megfelelően az önkormányzati ingatlanra a sportegyesület által igénybe vett taotámogatás mértékéig a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog) esetében?
4. Amennyiben nem kell/lehet alkalmazni, a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított – 3. kérdésnél ismertetett típusú – beruházás esetében van-e lehetőség az önkormányzat és a sportegyesület közötti vegyes tulajdonjogi helyzet megszüntetésére, azaz a sportegyesület átadhatja-e az általa megvalósított beruházás során képződött vagyont?
5. Ha igen, akkor történhet-e térítésmentesen, vagy csak ellenérték fejében?
6. Ha nem adhatja át, akkor ez meddig nem történhet meg? (Pl. Megtörténhet-e a 15 év időtartamú jelzálogjog-bejegyzés leteltét követően?)
Részlet a válaszából: […] ...(VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet). Itt kerül meghatározásra, hogy a támogatási igazolás kiállítása iránti kérelemhez beruházási vagy felújítási támogatás esetén a támogatás igénybevételére jogosult szervezet (adott esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Ingatlan értékesítése átminősítést követően

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonát képezik egy társasház I. és III. emeletén található "iroda" minősítésű ingatlanok, amelyek önálló helyrajzi számmal rendelkeznek. A két külön helyrajzi számon lévő ingatlan már több mint két éve rendelkezik használatbavételi engedéllyel. Az önkormányzat célja, hogy az említett két ingatlanon lakásokat alakítson ki, és ezzel egyidejűleg a jelenleg "iroda" minősítésű ingatlanokat lakássá minősítse. Az átminősítéshez hatósági bizonyítvány szükséges. A lakások kialakításához kizárólag olyan átalakítási munkák elvégzése szükséges, amelyek nem igényelnek építési és használatbavételi engedélyt. Az átalakításokat követően az önkormányzat a lakások értékesítését tervezi. Az ingatlanok értékesítésére az Áfa-tv. 88. §-a alapján az önkormányzat nem választott adókötelezettséget. A fenti tényállással kapcsolatban a kérdésem az, hogy az ingatlanokat az önkormányzat értékesítheti-e adómentesen az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében?
Szerintem – mivel az ingatlanok nem kapnak új használatbavételi engedélyt – az ingatlanok nem tartoznak a 86. § (1) bekezdésének ja) vagy jb) pontja alá, tehát értékesítésüket nem terheli áfa.
Részlet a válaszából: […] ...valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 56. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy kérelemre, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.