Európai uniós támogatás

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (3) bekezdése július 26-tól az alábbiakra módosult: "A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2018. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2018. október 31. napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni." Kell-e ezt a bekezdést alkalmazni a helyi önkormányzat költségvetési szervére, illetve a társulás költségvetési szervére, illetve akkor, ha pályázat fő kedvezményezettje az önkormányzat, de az uniós pályázati támogatása tartalma nem éri el az 50 millió Ft-ot, ellenben a vele konzorciumban lévő társulás által alapított költségvetési intézményé igen? Kell-e ilyen esetben az önkormányzatnak és/vagy az intézménynek kincstári alszámlát nyitnia?
Részlet a válaszából: […] ...igényléséhez fizetési kérelmet szükséges kiállítani, amit a konzorcium vezetője állít össze, ő küldi meg a támogatónak. A kérelemhez szükséges dokumentumokat is a konzorcium tagjai a vezetőnek küldik meg. A támogató által jóváhagyott támogatást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Ingatlanértékesítés áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság meg kíván vásárolni egy, az ingatlan-nyilvántartásban az adásvételi szerződés megkötésének napján még "kivett telephely" megjelölésű ingatlant. Az ingatlan tulajdonosa egy spanyolországi gazdálkodó szervezet. A – még az eladó tulajdonában lévő – ingatlanra a vevő kft. korábban saját beruházásban a vevő nevére szóló építési engedély alapján raktárcsarnokot létesített, amely elkészült, használatbavételi engedélyt kapott, és amelynek feltüntetése iránti kérelem az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzésre került (vagyis a felépítmény már eleve a vevő tulajdona, az ingatlan-adásvétel tárgyát kizárólag a földterület képezi). A fenti ingatlan adásvétele esetén az értékesítést terheli-e áfa, és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához azt szükséges megvizsgálni, hogy a kérdéses ingatlan tekinthető-e építési teleknek. Az építési telek fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 7. pontja határozza meg. E rendelkezés szerint építési telek: az olyana) telek, amely beépítésre szánt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Tevékenységi kör bejelentése

Kérdés: A 2006. július 1-jétől hatályos szabályok szerint az újonnan alakuló társaságoknak csak a főtevékenységét kell a társasági szerződésben feltüntetni. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben nem kell a társasági szerződést módosítani akkor, ha a társaság további tevékenységeket is folytatni kíván? A tevékenységi körök változását az APEH-nek sem kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...kiszabását is vonhatjamaga után, de talán súlyosabb szankció, ha egy esetleges áfa-visszaigényléskoraz adóhatóság azzal tagadja meg a kérelem teljesítését, hogy a számlábanszereplő értékesítés vagy szolgáltatás nem kapcsolható semelyik tevékenységikörhöz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.