Pénzeszközök átvezetései közötti pénzforgalommal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Az év utolsó munkanapján a pénztárból csekken feladtuk az intézmény számlájára a pénzkészletet, a befizetést azonban csak januárban írták jóvá a bankszámlán. Így viszont egyenlege maradt a 361. számlának, aminek a mérlegben nem lehetne. Hol mutathatjuk ki ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 48. §-ának (7) bekezdése alapján a pénzeszközök átvezetései közötti pénzforgalommal kapcsolatos elszámolásokat a mérlegkészítés időpontjáig rendezni szükséges a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, így ezen a jogcímen a mérlegben nem mutatható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv

Kérdés: A polgármesteri hivatal számviteli szabályzatainak hatálya kiterjeszthető a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre is? A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében minden pénzügyi-számviteli feladatot a polgármesteri hivatal lát el (a pénztár kezelésétől kezdve a nyilvántartások vezetésén át a beszámolókészítésig). A hivatal és az intézmények közötti munkamegosztási megállapodásban is rögzítve van, hogy a számviteli feladatokat a polgármesteri hivatal szabályzatai alapján kell ellátni az intézményekre vonatkozóan is. Az Ávr. 9. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint: "Az Áht. 10. §-ának (4a) és (4b) bekezdései és a (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait az Áht. 10. §-nak (4a) és (4b) bekezdései szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban meghatározott helyen és módon látja el." A munkamegosztási megállapodásban meghatározott "mód" véleményünk szerint lehet az, hogy a hivatal szabályzatai alapján kell a feladatokat ellátni. Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll, amelynek elkészítéséért, módosításáért az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti személy felelős. Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője felelős. Az óvoda beszámolóját is a hivatal készíti el, az óvoda beszámolóját készítő szerv vezetője a jegyző. Tehát értelmezésünk szerint a jegyző készít szabályzatot, melynek hatálya kiterjeszthető az intézményre.
Részlet a válaszából: […] ...a 6-7-es számla-osztály alkalmazása is eltérő lehet az intézmények esetében. Lehet, hogy az egyik intézménynek van saját termelésű készlete, másoknak nincs, ez az értékelési szabályzatot és a számlarendet, számlatükröt is érinti. Eltérőek a leltári körzetek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Nyitó pénzkészlet

Kérdés: Melyek a legfontosabb tudnivalók a nyitó pénzkészlettel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...nyitó pénzkészletnek meg kell egyeznie az előző záró pénzkészlettel. A napi megengedett záró pénzkeretet a pénzkezelési szabályzatban kell meghatározni az Áhsz. 50. §-ának (6) bekezdésében előírtak betartásával.Abban az esetben, ha a pénzkészlet hiányt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Ugyanazon gazdasági eseménynél lehet-e ugyanaz a személy a pénztárellenőr és a pénzügyi ellenjegyző?
Részlet a válaszából: […] ...a bizonylatok alaki és tartalmi vizsgálatára, utólagosan pedig a pénztári nyilvántartás helyességének és az abban kimutatott pénzkészlet meglétének megállapítására terjed ki.Ha a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése előzetesen történik, az ellenőrnek meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...bonyolódnak. Ilyenek a 33, 34, 35, 36 főkönyvi számlákkal kapcsolatos pénzforgalmi események.Itt jelennek meg a befektetett eszközök, készletek beszerzései, felújítások (idegen kivitelezésben), pénzbeli apport, követelések kiegyenlítése, szállítói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Pénztárhiány

Kérdés: Az alábbi ügyben kérjük állásfoglalásukat: gondnokságunkhoz tartozó részben önálló intézményünknél pénztárhiány keletkezett, a pénztáros gondatlanságából, mivel saját bevallása szerint is őrizetlenül hagyta a készpénzt tartalmazó kasszát. A hiányt pénztárrovancs során megállapították, melyet írásba foglaltak, a pénztáros a hiányt azonban nem hajlandó befizetni, valamint a lopással kapcsolatos rendőrségi eljárás sem zárult még le. Ezért az időszaki pénztárjelentés úgy került lezárásra, hogy a záró pénzkészlet tartalmazta a könyv szerinti, azaz a nyitó pénzkészlet és az időszak pénztárbizonylatai alapján kimutatott készpénzállományt, a felcímletezett tényleges pénzkészlet azonban 0 Ft értéket mutatott, eltérésként pedig feltüntették az eltűnt összeget mint hiányt. Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: A következő időszaki pénztárjelentés nyitó pénzkészlete 0 Ft, vagy az előző pénztárjelentésen záró pénzkészletként kimutatott pénztárjelentés szerinti érték lesz, s a hiány összegét minden időszak pénztárjelentésén fel kell tüntetni, mindaddig, míg az befizetésre nem kerül? Az érintett időszak pénztári forgalmának főkönyvi könyvelése során a hiány összegét le kell-e könyvelni, és hogyan? Ha igen, a könyvelés alapjául szolgálhat-e az írásban rögzített pénztárrovancs, és az esetről az intézmény által felvett jegyzőkönyv, vagy kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a hiányról, mint bármilyen készpénzforgalomról? Szabályos házipénztár-kezelés során a főkönyvi pénztárszámla és az időszaki pénztárjelentés időszakvégi záró pénzkészletének meg kell egyezni. Ebben az esetben az időszaki pénztárjelentés záró készpénzkészlete azt az összeget mutatja, melynek a kasszában lennie kellene. Ha azonban a főkönyvben lekönyvelésre kerül a hiány összege, akkor a főkönyv úgy egyezik meg az időszaki pénztárjelentéssel, hogy záró készpénzkészlet mínusz a pénztárjelentésen kimutatott hiány összege, elfogadható ez így? Ha a pénztáros felelőssége egyértelmű, de ezt rendőrségi határozat még nem támasztja alá, a dolgozóval szembeni követelésként le lehet-e könyvelni a megtérítendő hiányt, vagy meg kell várni a rendőrségi eljárás befejezését?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény számvitelialapelvei között, a 14. § (5)bekezdése szerint a számviteli politika keretében el kell készíteni:– az eszközök ésforrások leltárkészítési és leltározási szabályzatát,– az eszközök ésforrások értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.