Önkormányzati likvid hitel aláírása

Kérdés: Önkormányzati likvid hitel aláírására pénzügyi ellenjegyzőként ki jogosult? Mi az előírt szakképzettség?
Részlet a válaszából: […] ...Mötv. 42. §-ának 4. pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás.A stabilitási törvény 10. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Önkormányzat kezessége

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonú kft.-je hitelt szeretne felvenni gép vásárlásához. Az önkormányzat vállalhat-e kezességet a hitel visszafizetésére? A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény értelmében kell-e a kormány előzetes hozzájárulása ehhez az ügylethez, ha igen, milyen összeghatár esetén?
Részlet a válaszából: […] ...érteni.A fentieken túl az Áht. 96. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat kezességet érvényesen kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetésére vállalhat, ha a hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye

Kérdés: Munkáltatói adómegállapítást kérő alkalmazottunk lakáscélú hiteltörlesztésről hozott igazolást. Tudomásunk szerint ez a kedvezmény már nem jár mindenkinek, csak meghatározott esetben. Kérdésünk, hogy a munkáltatói adómegállapításban figyelembe vehetjük-e a kedvezményt, vagy ilyen esetben nincs is lehetőség az adó elszámolására, mert a magánszemélynek kell az adóbevallást benyújtania? Ha a munkáltatói adómegállapításban mégis érvényesíthető ez a kedvezmény, akkor elegendő a munkavállaló által átadott igazolás, vagy a munkáltatónak egyéb körülményeket is kell vizsgálnia?
Részlet a válaszából: […] ...részben vagy egészében a lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön vagy2. az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Zálogház

Kérdés: Zálogházunk (kft.) egy pénzintézet megbízottjaként kézizálog kikötésével pénzkölcsönt nyújt a zálogtárgyat beadónak (továbbiakban: zálog­adós). A zálogtárgyakra nyújtott kölcsönösszeg és járulékai erejéig készfizető kezességet vállal zálog­házunk a pénzintézet felé. Zálog­házunk a záloghitel közvetítésével összefüggésben a pénzintézettől jutalékot kap. Amennyiben a zálogadós nem váltja ki a zálogtárgyat a hitelfutam­idő + 30 nap türelmi idő leteltével sem, akkor zálog­­házunk kezesként kifizeti az adós tartozását a pénzintézetnek, és ezzel megszerzi mindazon jogokat, melyek a pénzintézetet megillették. Zálogházunk a zálogtárgyat harmadik félnek – vevő 1 – értékesíti, aki azt továbbértékesíti vevő 2-nek, aki azt Vevő 3 Bt.-nek értékesíti.
Kérdések:
Van-e számlakiállítási kötelezettsége a pénzintézetnek, amikor a zálogházunk kezesként megfizeti az adós tartozását a pénzintézet felé, ha az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem tekinti szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti? Alkalmazhatja-e zálogházunk az Áfa-tv. XVI. fejezetének 1. és 2. alfejezet rendelkezéseit a zálogtárgy harmadik félnek (Vevő 1 Bt.) történő értékesítésekor? A viszonteladóra (jelen esetben zálog­házunkra) igazolhatóan teljesül-e, hogy továbbértékesítési céllal történt a beszerzése [Áfa-tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja]? Zálogházunk elsődlegesen a hitel közvetítésében érdekelt. A felek elsődleges célja nem a termék értékesítése, az legfeljebb a szerződés nemteljesítésének következménye lehet. Helyes-e az az álláspont, hogy a fent leírt szerződéses konstrukcióban megvalósuló adóalanyok közötti ügyletek egyikére sem alkalmazható az Áfa-tv. XVI. fejezetének rendelkezése?
Részlet a válaszából: […] ...A rendelkezésre álló információk alapján a zálogház a kölcsönösszeget és járulékait a pénzintézetnek kezesi felelőssége okán mint a pénzintézet és a zálog­adós közötti szolgáltatásnyújtás (pénzkölcsönnyújtás) ellenértékét fizeti meg. A zálogház és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.