Önkormányzat részére nyújtott kormányzati támogatás jogcíme

Kérdés: Az alább ismertetett ügyletből az egyik gazdasági esemény jogcímének meghatározásában kérem segítségüket.
Szereplők:
- (Sport)egyesület, alanya az áfának, az ingatlan bérbeadását és értékesítését az adómentesség helyett adókötelessé tette.
- Önkormányzat, alanya az áfának, az ingatlan-bérbeadást adókötelessé tette.
Együttműködési megállapodás alapján az önkormányzat tulajdonát, azon belül is a törzsvagyon részét képező telken az egyesület részére földhasználati jogot alapítottak, erre a telekre az egyesület mint ráépítő sportcsarnokot épít, amelynek tulajdonjogáról a használatbavételt követő 30 napon belül lemond az önkormányzat javára (Tao-tv. 22/C. § alapján). A sportcsarnok megépítésének forrásösszetétele: X millió forint az egyesület által "gyűjtött" taotámogatások; Y millió forint az önkormányzat részére kormányhatározat alapján nyújtott támogatás. A kormányhatározat alapján készült támogatói okirat szerint: "A Belügyminisztérium mint támogató, az önkormányzat mint kedvezményezett részére ... aki a támogatás összegét kizárólag a sportcsarnok-beruházás megvalósítása érdekében használhatja fel..." A fentebb már említett együttműködési megállapodás rögzíti: Az építtető az egyesület, ő köt szerződést a kivitelezővel, a beérkező számlákat a fordított áfa szabályai szerint rendezi, továbbá az önkormányzat a számlájára megérkezett kormányzati támogatást a projekt fizetési ütemezésének megfelelően utalja át az egyesület mint ráépítő részére. A sportcsarnokot az egyesület X+Y = Z nettó értéken aktiválja saját könyveiben. Rögzíti továbbá a megállapodás, hogy a sportcsarnok önkormányzati tulajdonba adásánál az egyesület "ellenértékként feltétel nélkül elfogadja az egyesület részére átadott Y millió forintot plusz az egyesületi taotámogatás X millió forint összegét". Az ügylet ugyan sok gazdasági eseményből áll, eléggé bonyolult (áfa stb.), de azok nagy részét a két fél tisztázta. Viszont egy kérdés tisztázatlan: Mi legyen a jogcíme az önkormányzat részére nyújtott kormányzati támogatás egyesület felé történő átadásának? Helyes megoldás-e, ha az önkormányzat kölcsönként adja azt át, majd az ingatlan önkormányzatnak történő kiszámlázásakor (X+Y = Z nettó + áfa) a vételárba beszámítják? Megoldásként felmerült még az, hogy az előleg (ilyenkor az átutalt összegekről az egyesületnek a banki jóváírás napján áfás számlát kell kiállítani, majd a tulajdonba adáskor készült végszámlából az előlegeket levonni) vagy támogatás? Az önkormányzat a kormányzati támogatás teljes összegét támogatás jogcímen adja át az egyesületnek. Ebben az esetben az egyesület által a tulajdonba adáskor kiállított számlában az önkormányzat által adott pénzt hogyan lehet figyelembe venni? (Esetleg az egyesület adományként adja az önkormányzatnak a sportcsarnokot?)
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat által történő megszerzésére, akkor a kormányzati támogatás ellenértéknek tekintendő, tehát nem adomány, nem kölcsön és nem támogatás.Az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Támogatásban részesülő magánszemély adókötelezettsége

Kérdés: A helyi védettséggel érintett épített értékek felújítási munkálatainak támogatására önkormányzatunk pályázatot írt ki. Pályázni lehet a felújítás költségeinek 50 százalékáig, mely összegnek az 50 százaléka kamatmentes kölcsön. A pályázat nyertesének magánszemély esetében keletkezik-e és milyen címen jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...történik a támogatások kifizetése, akkor atámogatásban részesülő magánszemélyeknek nem keletkezik adókötelezettségük. Aza kölcsönösszeg, amelyet az önkormányzat részére vissza kell fizetni, önmagábannem támogatás, viszont az a vagyoni érték, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Tankönytámogatás évközi lemondása, pótigénylése, elszámolása

Kérdés: A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 22. § szerint a tanulók tankönyvtámogatásának igényléséhez az iskola minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. A kedvezmény igénybevételéhez a rendelet 5. számú melléklete szerinti igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét rá kell vezetni az igénylőlapra. Ha a tanuló 2006. november 15-ig jogosultságát bejelentette és igazolta, de ez 2007 első félévében megszűnt, a novemberi felmérés eredményeként megkaphatja-e a támogatást? A tanév kezdésekor a tankönyvek átvételét megelőzően a jogosultságok vonatkozásában kell-e ismételt felmérést készítenie, az igazolásokat bekérnie az intézménynek? Ha a tanuló a 2006. november 15-i felméréskor nem volt jogosult a tankönyvtámogatásra, és ezt a jogot csak 2007. szeptember elején (pl. 5-én) – miután megvásárolta a tankönyvet – szerzi meg, az iskola köteles-e számára visszatéríteni a tankönyvek árát, és az utólag igazolt jogosultság alapján köteles-e az ingyenes ellátást könyvtári kölcsönzéssel biztosítani? Ha a tanuló 2006. november 15-én még nem volt jogosult, de pl. 2007 májusában jogosultságot szerzett, és az igazolást csak a tankönyvcsomag megvásárlását követően, szeptember 10-én nyújtotta be az iskolának, az iskola köteles-e számára visszatéríteni a tankönyvek árát, és az utólagos igazolt jogosultság alapján köteles-e az ingyenes ellátást könyvtári kölcsönzéssel biztosítani? Az utólagosan megszerzett jogosultságot mely időpontig kell az intézményeknek figyelembe vennie? A 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (7) bekezdése szerint: "Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvtámogatáshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be –, beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt." A jogszabályi hivatkozásban szereplő "teljesítheti" kifejezés kötelezést vagy választási lehetőséget ír elő az intézmény számára?
Részlet a válaszából: […] ...tehát rászorultság esetén az új iskolának isbiztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást. Ezt az iskola a tankönyvekkölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésrebocsátásával teljesíti. Ha a tanuló 2007...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye

Kérdés: A Költségvetési Levelek 78. számában az 1691-es kérdés foglalkozik a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményével. Ott megelőlegező kölcsönről volt szó. Mi a két gyerekünkre tekintettel ún. "szocpol"-t kaptunk. A hiteltörlesztésünk ötödik éve 2005-ben volt. Az OTP azért nem ad a 2006-os évre igazolást a hiteltörlesztés összegéről, mert szerinte aki szocpolt kapott, annak a további évekre nem jár az adókedvezmény, hiába van két kiskorú eltartottja. Úgy érzem ez a büntetés, amiért nekünk már volt két gyerekünk az építkezéskor, és nem szerződést kötöttünk, hogy majd lesz. Mi az igazság?
Részlet a válaszából: […] ...felvett hitelrészben vagy egészen a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletszerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendeletszerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre- ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Lakás célú hiteltörlesztés adókedvezménye

Kérdés: A lakás célú hitelem törlesztését 2002. évben kezdtem meg. Az adókedvezményt 2002. évtől kezdődően minden évben (a 2006. évi bevallásomban is) érvényesítettem. A hitel felvételekor megelőlegező kölcsönt is kaptam, ami időközben átalakult lakásépítési kedvezménnyé, mert két gyermekem született. Több helyen érdeklődtem, de eltérő tájékoztatást kaptam arról, hogy jogosult vagyok-e öt éven túl is érvényesíteni a kedvezményt. Kérem, tájékoztassanak álláspontjukról!
Részlet a válaszából: […] ...hitel részben vagy egészében a lakás célú állami támogatásokról szólókormányrendeletben meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha a hiteligénylője a kormányrendelet szerint gyermekek és más eltartottak utánlakásépítési kedvezményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Kamatkedvezményből származó jövedelem adómentessége

Kérdés: Adómentesnek minősül-e az Szja-tv. 72. § (4) bekezdés a) pontja, valamint ugyanezen törvény 1. számú melléklet 2.7. d) pontja alapján a dolgozónknak pénzintézet útján adott (központi fűtés cseréje céljából juttatott, visszatérítendő, 10 éves futamidejű és 300 ezer forint összegű) kamatmentes kölcsön kamatkülönbözete?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdés a) pontjában a kamatkedvezményre vonatkozóan meghatározott adómentesség abban az esetben alkalmazható, ha a munkáltató a kölcsönt olyan lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez (vagy ilyen célból hitelintézettől felvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a kérdésben említett juttatások adókötelezettségét nem azonosan rendezi. Van olyan juttatás, amelyik adómentes, mások adókötelesek, az adófizetési kötelezettség azonban egyes esetekben a magánszemélyt, más esetben pedig a munkáltatót terheli.LakásfelújításA...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.